Megnőtt az orosz jelenlét a szíriai kormányerők latakiai légibázisán is. Amerikai és brit lapértesülések szerint akár kétezer katona is lehet ott. Az eddigi négyről 28-ra nőtt a korszerű, földi célpontok támadására alkalmas orosz vadászgépek száma, 15 orosz helikoptert, kilenc tankot, föld-levegő rakétákat, valamint tüzérséget is észleltek.
A repülőteret most korszerűsítik, bővítik, hogy biztonságosabban tudja fogadni a fegyverszállítmányokat. Moszkva egy 2010-es szerződés alapján haditechnikával látja el Bassár el-Aszad elnök csapatait, és annak használatát oktató tanácsadókat is küldött. Mindezzel a terrorizmus, az Iszlám Állam (IS) elleni harcot segítik – hangoztatják, de cáfolják azokat a több forrásból is elterjedt híreszteléseket, hogy a katonák ütközetekben is részt vettek már.
Ám ez a lehetőség is mind jobban „benne van a levegőben”. Az egyik, a Novaja Gazeta ellenzéki lap által megszellőztetett forgatókönyv értelmében az orosz erők azután hajthatnak végre a szándékaik komolyságát bizonyítani hivatott akciót, hogy Vlagyimir Putyin államfő elmondta az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán szeptember 28-án esedékes beszédét. Moszkva akkor csatlakozna a Szíriában katonai akciókat végrehajtó külföldi erőkhöz, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazást adna a hadműveletekre. Ehhez meg kellene oldani vagy legalább félre kéne tenni a szíriai elnök jövőjével kapcsolatos nézeteltéréseket. Oroszország – Iránnal együtt – meg akarja menteni szövetségesét, míg Washington szerint Aszaddal csak arról lehet tárgyalni, hogy hogyan távozik a hatalomból.
A fegyveres beavatkozás veszélyeire figyelmeztet Alekszej Malasenko, a Moszkvai Carnegie Központ tudományos tanácsának tagja. Ez a győzelem legkisebb esélyét sem kínálná, és katasztrofális következményekkel járna Oroszország számára – mondta a politológus a Népszabadságnak. Mint hozzátette: még azt sem tudni, hány katona kellene egy ilyen hadművelethez, miközben az IS-ben becslések szerint már 150-200 ezren harcolnak. Bombázni pedig évekig lehet a dzsihadistákat – fejtegette –, ám akkor is fennmarad az iszlám állam eszméje.
Az orosz csapatok pusztán a damaszkuszi kormány kérésére is bekapcsolódhatnának a szíriai harcokba a Szovjetuniótól örökölt, 1980-ból származó barátsági és együttműködési szerződés alapján. A Szovjetunió 1979-ben hasonló alapon kezdte meg afganisztáni beavatkozását, amellyel mostanában egyre gyakrabban vonnak párhuzamot. Például Aszad fegyveres ellenzéke, amely azzal fenyegetőzik, hogy Szíriát második Afganisztánná teszik Moszkva számára.
Ehhez fogható öngyilkos vállalkozásba persze biztosan nem akar belevágni a Kreml. Ilyesmire nincs lehetősége, de értelme sem lenne – mondta a BBC orosz nyelvű portáljának Pavel Felgengauer orosz katonai szakértő. Szerinte Putyin célja az, hogy „nagykoalíciót” hozzon létre az IS ellen, Aszadot a „jók” képviselőjeként fogadtassa el, majd rendezze a Nyugattal az ukrajnai konfliktust és más problémákat.
Nagy fordulatszámon pörög a moszkvai diplomácia
Alighanem jól egyeztetett kommunikációs manőver résztvevője volt a minap a szíriai külügyminiszter és az orosz elnöki szóvivő. Valid Muallem közölte, hogy ha szükséges, orosz csapatok segítségét is kérik, mire Dmitrij Peszkov kijelentette: egy ilyen megkeresést fontolóra is vennének. Az elmúlt napok diplomáciai nagyüzeme szintén arra utal, hogy Moszkva komolyabb szíriai beavatkozásra készül. A múlt hét végén telefonon tárgyalt egymással Ashton Carter amerikai és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.
A téma az Iszlám Állam elleni harc, no meg az volt, miként koordinálják a térségben Washington és Moszkva katonai akcióit, hogyan kerüljék el a véletlen konfliktusokat. Hasonló kérdésekről tárgyalt hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, John Kerry amerikai külügyminiszter pedig azt mondta, hogy az USA értékelné, ha Oroszország bekapcsolódna az IS elleni harcba. Sőt a Bild am Sonntag német lap szerint titokban Moszkvában járt a CIA küldöttsége, és a szíriai együttműködésről tárgyalt az orosz hírszerzés képviselőivel.
