galéria megtekintése

Blöff is lehet a négyszázmilliárdos gázüzletből

3 komment


Szőcs László

Gigantikus gázüzletről van szó, csak éppen nem adják magukat olcsón a felek. Bár voltak erre vonatkozó várakozások, e sorok írásáig továbbra sem tette fel a pontot Oroszország és Kína az i-re a (harminc évre számolva) négyszázmilliárd dolláros gázszállítási megállapodás kapcsán.

A két elnök az Ázsiai Együttműködés és Bizalomépítő Intézkedések Konferenciája (CICA) keddi nyitóünnepségén
A két elnök az Ázsiai Együttműködés és Bizalomépítő Intézkedések Konferenciája (CICA) keddi nyitóünnepségén
Carlos Barria / Reuters

Igaz, azt sem zárták ki a hírügynökségek, hogy ez megtörténhet, mielőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán lehagyja a szomszédos országot. Orosz közlés alapján az üzlet „utolsó fázisában" van. A Gazprom 22 milliárd dolláros vezetéket építene Kína felé, hogy akár évi 38 milliárd köbméter gázt szállítson 2019-20-tól. Ez a mennyiség Kína szempontjából jelenlegi fogyasztásának csaknem negyedét teszi ki, míg a Gazpromnak a legnagyobb exportpiacát jelentő európai eladások ötödét – írta háttéranyagában a Bloomberg. 2020-ra viszont a kínai igény megduplázódhat, így a volumen addigra tíz százaléknak felelhet meg.

- Tíz éve húzódó ügyről és tárgyalásokról van szó, a fő kérdést pedig továbbra is az jelenti, mi alapján történjék az árazás, és ki fogja fizetni az infrastruktúra kiépítését – mondja Pletser Tamás. Az Erste Bank energiapiaci elemzője azt valószínűsíti, hogy az oroszok kénytelenek lesznek beletörődni, hogy a kínaiak nem hajlandóak az olajalapú árat megfizetni, csak az európai azonnali vagy azokhoz kötött árakat. A vezetéképítésben pedig kompromisszumos megoldás születhet, a költség megosztásával.

 
Attól aligha kell tartani, hogy Európa kiszorul a gázellátásból. Inkább az oroszok vannak rászorulva az öreg kontinensre, mint fordítva
Attól aligha kell tartani, hogy Európa kiszorul a gázellátásból. Inkább az oroszok vannak rászorulva az öreg kontinensre, mint fordítva
Aly Song / Reuters

Egyébként mindkét félnek előnyös lenne az üzlet, az oroszoknak felvevőpiacra, a kínaiaknak pedig energiára van szükségük, ám jóval hosszabb vezetékek kellenének, mint az európaiak. Pletser elképzelhetőnek tartja, hogy az oroszok blöffölnek is: mutatni akarják, hogy másutt is van kereslet a gázukra. „Európa felé kiépült infrastruktúra van, ám Kína felé nincs: ebből a szempontból is blöff Európát fenyegetni". Végső soron tehát továbbra is rá vannak szorulva az európai felvevőpiacra, így az energiapiaci elemző nem tart attól, hogy akár csak Magyarország is kiszoruljon az orosz gázellátásból. „Inkább az a helyzet, hogy az oroszok vannak rászorulva Európára, mint fordítva".

A tervezett monstre gázüzletnek nyilvánvalóan geopolitikai kontextusa van, az aktuális helyzetben ugyanis, amikor nagy kérdőjelek merültek Oroszországgal kapcsolatban az ukrán válság miatt, Moszkva és Kína közeledése több mint logikusnak tűnik. Putyin Sanghajban tárgyalt Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai pártfőtitkár-államfővel is, s a megbeszélések után külpolitikai elképzeléseik szorosabbra fűzéséről tett említést. Peking ugyan, mint az ENSZ-ben is bebizonyosodott, fenntartásokkal fogadja szomszédja Ukrajna-politikáját, és a tibeti, illeti az ujgur kérdés miatt is „zsigerből" kifogásolja a más országok belügyeibe való beavatkozást, illetve a területi revíziót, de nyíltan nem is száll szembe Moszkvával.

Putyin és Hszi kedden Sanghajbban. A kétoldalú kereskedelem jövőre százmilliárd dollárt fog érni
Carlos Barria / Reuters

Az újradefiniált kapcsolatok hátulütője ugyanakkor, hogy a Távol-Keleten, ahova a világpolitika és a világgazdaság centruma kerül, a fő játszma nem az oroszoké, hanem az Egyesült Államoké és Kínáé. Mégis, a nyugati politikai relációból egyre inkább kiszoruló, nemcsak diktatorikusnak, de megbízhatatlannak és területéhesnek is tartott Moszkva, valamint Peking összeborulásával a világ két legnagyobb felülről irányított országa, ezen kívül pedig az ENSZ BT két állandó, vétójoggal rendelkező tagja találhat egymásra. Ami még a hidegháború idején, a Szovjetunió és Mao Kínája ellentétei okán sem volt magától értetődő.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.