Az indulatok júliusban, a Surucban található Amara kulturális központ elleni támadás után lángoltak fel ismét, s az Ankara és a kurd lázadók közti, 2012-ben kezdődött béketárgyalások is megakadtak. Törökország kormánya azóta egyszerre folytat kétfrontos háborút az Iszlám Állam és a kurd gerillák ellen, július végén a törökök bombazáport zúdítottak a kurd lázadókra. Az elmúlt két hét során 390 fegyveres vesztette életét és további négyszáz megsebesült a légicsapásokban Irak északi részén.
|
A HDP támogatói Abdullah Öcalan kurd szeparatista vezér portréjával a júniusi választáskor
Murad Sezer / Reuters |
A PKK fegyveresei eközben a török biztonsági erőket támadják.
A június 7-ei választások óta sok minden megváltozott. „Három napon és három éjjelen át ünnepeltünk” – mondja a 16 éves, Avashinként említett lány, aki egy Semdinli melletti faluban él. A HDP ugyanis 13 százalékot szerzett, és ezzel először jutott be a parlamentbe. „Nagyon boldogok voltunk, úgy gondoltuk, végre itt az esély, hogy érvényesíthessük a jogainkat, hogy valódi béke lesz. De mostanra egyértelmű lett, hogy az AKP, a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártjának ez nem áll érdekében. Meg akarnak szabadulni tőlünk” – jegyzi meg a fiatal lány.
Az AKP 13 év után először nem tudott abszolút többséget szerezni, és amennyiben augusztus 23-ig nem alakul meg a kormány, Recep Tayyip Erdogan elnök feloszlathatja a parlamentet, és novemberre újabb választást tűzhet ki.
„Ez nem a törökök és a kurdok közti konfliktusról szól. Még csak nem is a PKK és a hadsereg közti konfliktusról. A fő probléma, hogy az AKP nem szerezte meg az abszolút többséget, és így Erdogan nem kapta meg az elnöki rendszerét” – mondja egy Semdinliben dolgozó fodrász. A délkelet-Törökországban fekvő településen az összecsapások óta az üzleti élet romokban hever. Mint mondja, ő is délután 5 körül bezár – később már úgysem lenne vendége.
A földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozók élete sem könnyebb. Egy a közelben dolgozó földműves azt mondja, a katonai hatóságok felszólították a vidéken élőket, hagyják el a hegyi legelőiket, állataikat vezessék vissza a falvakba. „Épp hogy visszakaptuk a legelőinket. Ezúttal nem mondunk le róluk olyan könnyedén. Korábban a háború miatt nem tudtunk gondoskodni a földjeinkről, de sokan több nyájat is vásároltak a közelmúltban. Mégis hová kellene tennünk ezeket a jószágokat?” – mondja Ahmet Balci.
A szomszédos Yuksekovában a hadsereg több legelőt átmeneti biztonsági zónának nyilvánított a héten, és közölte a falusiakkal, hogy vagy elmennek, vagy a saját és az állataik életét teszik kockára, mivel a kormány légitámadásokat intéz a területen található PKK-táborok ellen.
„Felégették az erdőinket. Elűztek a földjeinkről, a faluinkból. De ezúttal maradunk – még ha ez azt is jelenti, hogy meg fognak ölni bennünket” – mondja az állattenyésztő.
Éjszaka is bombáztak a törökök
Az éjszaka folyamán több légicsapás érte a délkelet-Törökországban található Hakkari tartományt – melynek déli csücskében található Semdinli is. A török biztonsági erők ugyanis a PKK-t vádolják a hétfői, isztambuli merénylet elkövetésével – írja a BBC.
A Semdinli közelében található hegyi falvakban a feszültség tapintható. „Hallottuk a repülőket, amint a fejünk felett zúgnak el, és bombákat hajítanak a hegyekbe. Mind azt gondoltuk: eljött az idő, amikor mindannyiunkat megölnek. Úgy éreztük, elárultak. Megint” – mondta egy Avashin néven emlegetett asszony, akinek két fivére is csatlakozott tavaly a PKK-hoz, felbuzdulva az Iszlám Állam elleni küzdelmük sikerén.
A PKK egyik parancsnoka azt mondja, békére vágynak, nem akarnak háborúzni. „De ha béke lesz, annak fenntarthatónak kell lennie. Nem lehet amolyan véres béke, mely során csak az egyik fél szabja meg a feltételeket” – jegyzi meg.
S noha Semdinli környékén egyre ritkábbak a rakétatámadások, a helyiek aggódnak. „Megízlelhettük a békét, és nem adjuk fel olyan könnyen. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy visszakapjuk, és ha kell, harcolni fogunk érte. Ennyi év után, ennyi szenvedés után ugyan mi vesztenivalónk van még?”
