Az ügyészség álláspontja az volt, hogy Fapál állami vezetőként kizárólag határozott időtartamra – megbízatásának idejére – lett volna jogosult szolgálati lakásra, amit a Miniszterelnöki Hivatal utalhatott ki. Ezzel szemben Juhász egy, az egyenruhásokra vonatkozó honvédelmi miniszteri rendelet alapján engedélyezte még 2005-ben, hogy államtitkárával – aki hivatásos szolgálati jogviszonyát csaknem mindvégig megőrizte – határozatlan idejű lakáshasználati szerződést kössenek.
|
Juhász Ferenc és Fapál László vádlott. Sokáig keresték a nekik való padot
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elfogadta a védelem álláspontját: Fapál hivatásosként jogosult volt bérlakásra, és semmi nem tiltotta, hogy az esetében ne az állami vezetőkre vonatkozó szabályok szerint járjanak el. Az ítélet indoklásából az is kitűnt, hogy Juhász a HM lakásgazdálkodási érdekeire figyelemmel járt el. Ha ugyanis nem engedélyezi az ingatlan eladását, annak fenntartásáról – amelynek használatára az időközben szolgálati nyugdíjba vonult Fapál élete végéig jogosultságot szerzett – a tárcának kellett volna gondoskodnia.
Az ügyészség a volt államtitkárt hűtlen kezelésre való felbujtással vádolta, mert saját lakásügyét maga terjesztette Juhász elé. A bíróság nem osztotta ezt az aggályt, miután ilyen esetekre nincs szabályozás. Azt sem kifogásolták, hogy Fapál a 66 millióra értékelt zuglói lakáshoz 27 millióért jutott hozzá, mert az árat egy honvédelmi miniszteri rendeletben meghatározottak szerint alakították ki. A bíró leszögezte azt is: ez a katonai hivatással járó fokozott követelményekért cserében biztosított egyfajta juttatásnak tekinthető.
Az eljárás egyébként eleve nehézkesen indult. Miután Fapál számára a bérlakást hivatásosként utalták ki, az általános szabályok szerint hatáskörrel rendelkező PKKB az iratokat a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsához tette át, ahol a tábornokperben ő amúgy is vádlott volt (az egykori államtitkárt és a terheltek többségét első fokon azóta felmentették). Kaposvár azonban nemet mondott, mert az ottani álláspont szerint Fapál a vélelmezett bűncselekményt – a lakás megvásárlását, ami a hűtlen kezelés tárgya – már civilként követte el.
A PKKB ezután a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsának próbálta átpasszolni az ügyet. Abban ez a fórum sem tartotta illetékesnek magát, hanem a Fővárosi Ítélőtábla állásfoglalását kérték, ahol megszületett a végleges döntés: mégis a PKKB járjon el. Így tavaly márciusban Pesten hozták meg a felmentő ítéletet. Az ügyészség fellebbezett, amire a Fővárosi Törvényszék úgy reagált, hogy a verdiktet idén áprilisban hatályon kívül helyezte, mondván, egy katona ügyében civil bíróság nem lehet illetékes. Ezért új eljárást rendeltek el, amelynek lefolytatására a törvényszék katonai tanácsát jelölték ki, de az a saját bírósága döntése ellen a Kúriához fordult.
Mindez enyhén szólva abszurd, mert a Fővárosi Törvényszék figyelmen kívül hagyta a felettes szerve, tehát a Fővárosi Ítélőtábla korábbi végzését. Így a második körben immár egyetlen bíróságon belül folyó hatásköri vitában végül a Kúriának kellett igazságot tennie, ahol megállapították: a vád egyetlen olyan ténnyel sem állt elő, amely arra utalna, hogy az ügy a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartoznék. Tehát a törvényszéket utasították a másodfokú ítélet meghozatalára.
Fapál László szerint az egész csak időhúzásra volt jó, hiszen ezzel elment legalább két esztendő. Úgy véli, kifejezetten a politika szolgálatába állt a bíróság azzal, hogy évekig teret enged a találgatásoknak: egy volt honvédelmi miniszter és az államtitkára követtek-e el valamilyen bűncselekményt.
