A The New York Times arra a következtetésre jut, hogy az oroszok évek óta befolyásuk alatt tartják a bolgár politikát – titkosszolgálati eszközökkel is. A cikkben van szó halálos fenyegetésekről, nagystílű megvesztegetésről, orosz beszivárgásról a felső politikába. Ilyen akció lehetett a lap szerint a 2013-as rezsilázadás, amelyet a külföldi tulajdonú áramszolgáltatók aránytalan áremelése robbantott ki. Két önégetés is történt a tüntetéseken, ezek után Boriszov lemondott. Az amerikai lap szerint a demonstrációkat többek közt a Moszkva által pénzelt szélsőjobboldali Ataka párt aktivistái szervezték. Ugyanakkor a bolgár szocialisták is az orosz kapcsolatok és az energiafüggés fenntartásának ügynökei.
Vannak azonban más értelmezések is. A bolgár társadalom az állampárti rendszer megdöntése után sem lett oroszellenes. Az orosz befolyás sem szűnt meg, csak a korábbit felváltotta az új elitek, oligarchák és titkosszolgálati gyökerű üzletemberek jelenléte. Bolgár források szerint 200 ezer orosz természetes vagy jogi személy birtokol Bulgáriában ingatlant, vagy van üzleti befektetése. A legutóbbi választással létrejött jobbközép kormánynak is csábító volt az ígéret, hogy a bolgár cégek jelentős jövedelemre tehetnek szert a vezeték építéséből, az állam pedig a használati díjból. Ezt kellett volna egyeztetni az EU követelményeivel, ám végül az utóbbi bizonyult erősebbnek.
Bojko Boriszov feltehetően úgy gondolja, hogy a projektnek nincs vége. Ezt sugallta Angela Merkel német kancellár is. A bolgár kormányfő decemberben azt üzente az oroszoknak, hogy hozzák el a bolgár partokig a vezetéket, s majd ők csinálnak ott egy „kis elosztót”. Az oroszok sokáig ragaszkodtak a teljes üzleti vertikumhoz, erről azonban lemondtak, amikor beleegyeztek, hogy a törökökhöz irányítják a vezetéket, hiszen a gázt akkor már a török–görög határnál osztanák el.
Az Európa-szerte elismert politikakutató, Ivan Krasztev azt nyilatkozta Szófiában, Bulgária hasznot húzhat abból, hogy Putyin az országot tette felelőssé a Déli áramlat kudarcáért. – Szerbia és Magyarország a zászlajára tűzte a Déli áramlatot, most meg nagy vesztesek. Nem kapnak gázt, és elveszítették az EU bizalmát is. Gázt Bulgária sem kap, viszont nőtt az ázsiója – mondta Krasztev, felidézve, hogy az EU a legnagyobb kereskedelmi partner és a legnagyobb beruházó is Bulgáriában. Számításai szerint a brüsszeli támogatás sokkal több munkahelyet hoz létre, mint a Déli áramlat. A kutató úgy véli, Moszkvának is szüksége van az EU-tag Bulgáriára: – Ha Bulgária kilépne az EU-ból, először az orosz beruházók távoznának az országból – állította Ivan Krasztev.
'Lefagyasztom a micsodáitokat!'
Moszkva régóta élesen bírálja Brüsszelt amiatt az uniós irányelv miatt, amely végső soron megakadályozta a Déli Áramlat projektet. Az EU ugyanis tiltja a gázmonopóliumot, vagyis azt, hogy egyazon vállalat kezében legyen a gázellátás és a szállítás. Ezért Brüsszel ragaszkodott hozzá, hogy a Déli Áramlatba alternatív szolgáltatókat is bevonjanak. A vita pár éve odáig fajult Vlagyimir Putyin orosz elnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság akkori vezetője között, hogy az orosz vezető állítólag üvöltözni kezdett Barrosóval. "Ha még egy szót hallok a versenyről, akkor lefagyasztom a micsodáitokat!" – írta a The New York Times C. Boyden Gray amerikai diplomatára hivatkozva, aki 2008-ban eurázsiai energetikai különmegbízottként szolgált. (Ezzel feltételezhetően arra utalt Putyin, hogy Európa megfagyhat, ha elzárják az orosz gázcsapokat – a Szerk.) Barroso utóbb azt nyilatkozta, nem emlékszik a vita részleteire, de azt elismerte, hogy volt egy csörtéjük Putyinnal. – Mindig az volt az álláspontja, hogy "ezt a szabályt ellenünk, a Gazprom, Oroszország ellen hozták!" – nyilatkozta Barroso.
