igazi turisztikai attrakció lesz,
amelyben minden korosztály a megfelelő magyar film újraélésével, újraformálásával része lehet a magyar filmtörténetnek, filmkultúrának.
Nincs válasz viszont arra a kérdésre, hogy a filmkultúráért miért éppen ezt a lépést fontos megtenni, miközben a budapesti egyetem költségvetését csaknem a felére csökkentették, a szaklapok és az art mozik támogatását pedig szinte lenullázták. Ráadásul a Borsod-Abaúj-Zemplén megye második legnagyobb városának számító Ózdon emberemlékezet óta nincs semmilyen mozi. Se magán, se városi. Éppen ezért kérdés, miért éppen a filmtörténeti jelentőség nélküli Ózdon létesítenek mozgóképes élményparkot, különösen, hogy a korábban Andy Vajna kormánybiztos érdekeltségébe tartozó Etyeki Korda Stúdióban már van egy ilyen.
Ráadásul a Korda Filmpark nevet kapó intézmény sem volt éppenséggel olcsó. A 2011-ben megvalósult beruházás az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában,
1 milliárd 191 millió forint összköltséggel valósult meg,
az Új Magyarország Fejlesztési Terv pedig 595 millió forinttal támogatta. Tegyük hozzá: nem álltak meg a kiállításnál, interaktív programokban is részt vehetnek a látogatók, filmet forgathatnak, szinkronizálhatnak, mivel egy működő stúdió biztosítja a hátteret.
Az ózdi filmes sikersztori hosszú évek megfeszített munkájának eredménye. Szőcs Géza, a nagy álmairól elhíresült egykori kulturális államtitkár – jelenleg a miniszterelnök kulturális főtanácsadója – 2011-ben „forradalmat” emlegetett az 1948-as alapítású Filmintézet bázisán létrejött Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (Manda) állami megalapítása és Ózd városának „felemelése” kapcsán.
Az eredeti – 2011-es – terv szerint itt hozták volna létre a szerverközpontot az ország teljes kultúrkincsének – könyvek, színházi előadások, képzőművészeti alkotások, filmek – digitalizálása és egy központi honlapon való közzététele érdekében. Ezenkívül oktatási és kulturális centrumot is létrehoznának a lepusztult kohómű területén, amely korábbi bejelentések szerint mintegy 700 alkalmazottat foglalkoztatna a munkanélküliséggel küzdő városban.
Digitális filmintézet zsámbéki kötődéssel
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet 2011-ben alakult. Az alapító törvény szerint a Manda feladata, hogy – a nemzeti filmarchívumi teendők mellett – „a magyar kulturális örökség részét képező értékeket, különösen az irodalmi, képzőművészeti, zenei, audiovizuális alkotásokat számba vegye, digitálisan rögzítse, (…) megőrizze és széles körű hozzáférhetőségét megteremtse”.
E feladatkörre Szőcs Géza jó előre megtalálta a volt zsámbéki polgármestert, az Agydobás című regényéről ismert sci-fi-szerzőt, Lovas Lajost, aki előbb az államtitkárság digitális főosztályvezetőjeként készítette elő az új intézmény indítását, majd elnyerte a Manda főigazgatói posztját. Nem meglepő módon az intézmény vezetőségében rajta kívül is vannak zsámbéki kötődésű szakemberek.
