galéria megtekintése

Európa leválna az orosz csőről

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 06. számában
jelent meg.


Hargitai Miklós
Népszabadság

Nemcsak az a kérdés, hogy Oroszország megbízható üzleti partnernek mutatkozik-e a jövőben az európai gázpiacon, hanem az is, hogy képes lesz-e kielégíteni az igényeket, mivel a kitermelése évek óta csökken – hangzott el az EU energiabiztonsági stratégiájáról rendezett tegnapi konferencián.

Az egyelőre csak munkadokumentumként létező, idén véglegesítendő stratégia kimondva-kimondatlanul Európa oroszgáz-függőségének csökkentéséről és az alternatívák megteremtéséről szól: ez a szempont egyenrangú motivációként szerepel benne a környezeti és klímavédelmi megfontolásokkal. Ahogyan Jávor Benedek, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke fogalmazott, Európa egységes abban, hogy az orosz kitettséget biztonsági kockázatként kezeli, egyedül az Orbán-kormány folytat különutas, oroszbarát energiapolitikát, folyamatosan növelve a magyar energiarendszer Oroszországtól való függőségét.

Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő tavaly márciusban „összekötötte” a két ország gázhálózatát
Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő tavaly márciusban „összekötötte” a két ország gázhálózatát
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára többször is hangsúlyozta, hogy nincs magyar külön út, azaz nekünk is az energiaforrások és a beszerzési lehetőségek diverzifikálása a célunk, amelynek érdekében kiépítettük a határkeresztező földgázszállító kapacitásokat a szomszédainkkal, és „háromlábú” (atom, fosszilis, zöld) energiaellátási stratégiát készítettünk 2011-ben. Aradszki szerint ugyanakkor semmilyen tény nem támasztja alá, hogy Oroszország megbízhatatlan üzleti partner lenne – annyit ismert el csupán, hogy a Gazprom a magyar „gázzsákutcában” nem mindig viselkedik klasszikus piaci szereplőként. Az államtitkár szerint a megújuló energiaforrások erőltetett használata jelentősen drágítja Európában az energiát, ami komoly versenyképességi hátrányt okoz az EU-nak az USA-hoz képest, Magyarország pedig nincs abban a helyzetben, hogy ebbe a „támogatási versenybe” beszálljon.

 

Ámon Ada, az Energiaklub vezetője azt emelte ki, hogy Magyarországon az elmúlt öt évben egyetlen nagyobb megújulós beruházás sem valósult meg magántőkéből, amit nem a befektetői érdeklődés hiánya, hanem az irracionálisan magas szabályozási kockázat magyaráz. A szakértő az EU energiapolitikáját is kritikával illette többek között amiatt, hogy szívesebben finanszíroz beruházásokat az infrastruktúra-építés vagy a zöldenergia területén, mint az energiahatékonyság növelésében. Szerinte ennek egyik oka, hogy az európai politikusok számára vonzóbb egy energetikai óriásberuházás átadása, mint sok kis lakóház hőszigetelése, még akkor is, ha az utóbbi sokkal gyorsabban megtérül.

Jávor zárszavában arra hívta föl a figyelmet, hogy a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégia legtöbb sarokpontja mára érvénytelenné vált: a hazai energiafelhasználás nem növekszik, hanem jó esetben is stagnál, a Déli Áramlat-projekt elbukott, és a paksi bővítés is egyre bizonytalanabb. Az EP-képviselő azt is leszögezte: az EU-ban (Magyarországon is) elsősorban az energiaadók miatt drágább az energia, mint az Egyesült Államokban, és a változtatáshoz az adóztatásra épülő európai jóléti modellt is újra kellene gondolni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.