Hivatalos iraki becslések szerint az Irakon kívül Szíriában is aktív ISIS-nek összesen hatezer embere lehet. Moszul elfoglalásához körülbelül 800 dzsihadista elég volt.
|
Barack Obama iraki katonáknak tart beszédet 2009-ben.
Jim Young / Reuters |
A konfliktus elől százezrével menekülnek az emberek. ENSZ-bejelentések szerint az ISIS egységei mindenhol katonákat és civileket végeznek ki az elfoglalt városokban. Rupert Colville, a világszervezet Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCR) a szóvivője csak Moszulból 17 tömeges kivégzésről számolt be, hozzátéve, áldozatok összlétszáma több száz is lehet. Bagdadban a hatóságok elsötétítették a Facebookot, a Twittert és a YouTube-ot is.
Tegnap Barack Obama amerika támogatásáról biztosította Irakot, és bár nem részletezte, hogy miféle segítségnyújtásra gondol, azt mondta, semmit sem zár ki a beavatkozási lehetőségek közül. Jay Carney fehér házi szóvivő ezt később úgy pontosította, hogy az Egyesült Államok nem mérlegeli szárazföldi csapatok Irakba küldését. Carney szerint Obama arról beszélt, hogy nem zárja ki amerikai légicsapások lehetőségét. Az amerikai elnök pénteken jelezte, hogy az Egyesült Államok nem küld szárazföldi egységeket Irakba, és máshogyan sem fog beavatkozni anélkül, hogy a síita miniszterelnök, Núri al-Maliki kormánya ne állt volna elő valamiféle béketervvel a felekezetközi konfliktus megszüntetéséről.
A Guardian forrásai szerint a Fehér Ház drónokkal és pilóta vezérelte repülőgépekkel végrehajtott gyors légicsapás-sorozaton gondolkodik, amelyek keretében odavágnának a Szíriában ténykedő szélsőségeseknek is. Ironikus, de ez utóbbi azt a Basár el-Aszad elnököt segítené a több mint három éve tartó szíriai polgárháborúban, akivel szemben a nyugati hatalmak az ellenzéket támogatják.A CNN közlése szerint az Egyesült Államok az iraki helyzet miatt az egyik repülőgép-hordozó anyahajóját, a USS George H. W. Busht a Perzsa-öbölbe vezényelte.
Irakról pénteken Londonban tárgyalt John Kerry amerikai külügyminiszter a brit kollégájával, William Hague-gel. Hague a brit kormány részéről kizárta a katonai beavatkozást, de jelezte, London kész tanácsadói segítséget nyújtani a bagdadi kormánynak. Kerry közlése szerint Washington közvetlen kapcsolatban áll Malikivel, Amerikai sajtóértesülések szerint az iraki miniszterelnök már hetekkel ezelőtt kérte az Egyesült Államoktól, hogy mérjen légi csapást a szunnita szélsőségesekre.
Obama Tony Abbott ausztrál miniszterelnököt a Fehér Házban fogadva nyilatkozott az iraki helyzetről. Mint mondta, aggodalommal szemléli az ottani fejleményeket, és szavatolni szeretné, hogy a szélsőségesek ne tudják megvetni a lábukat Irakban vagy a szomszédos Szíriában. Arra biztatta az iraki kormányfőt, hogy dolgozzon ki olyan kompromisszumot, amely lehetővé tenné, hogy a mérsékelt síiták és szunniták összefogjanak a szélsőségesek ellen.
John McCain republikánus szenátor csütörtökön sürgette, hogy a kialakult válság megoldása érdekében Obama rendelje vissza az aktív katonai szolgálatba David Petraeus tábornokot, aki Irakban és Afganisztánban is sikeresen alkalmazta a felkelésellenes stratégiát. Petraeusnak, aki 2011 szeptemberében átvette a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) irányítását, 2012 novemberében egy nőügy miatt kellett távoznia posztjáról.
|
| Az iraki biztonsági erők egyik kigyulladt járműve. A dzsihádisták érkezésekor nemcsak a lakók, de az iraki rendőrök és katonák is fejvesztve menekültek. STR / Reuters |
Az iraki miniszterelnök már a hét elején kérte a parlamenttől, hogy szavazzanak a szükségállapot bevezetésétről, ám ez mindeddig nem történt meg. A parlamentben végül tegnap szavaztak volna róla, de a képviselők kevesebb mint fele volt jelen. Szakértők szerint ez is példázza, hogy milyen fokú megosztottság van a vezetésben.
Az utolsó amerikai egységek 2011-ben, hét és fél évvel az Irak elleni invázió kezdete után vonultak ki a közel-keleti országból, miután Bagdad nem volt hajlandó belemenni, hogy az ország területén állomásozó amerikai katonák továbbra is immunitást élvezzenek az iraki igazságszolgáltatással szemben. Azóta mindössze a Pentagonnak 200 munkatársa teljesít szolgálatot a közel-keleti országban, beleértve az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének a védelmét is, de az irakiak 15 milliárd dollár értékben kaptak katonai felszerelést az amerikaiaktól. A fegyverek között van 300 Hellfire rakéta és rengeteg muníció, de szó van még 500 ugyanilyen rakéta, 24 Apache helikopter és F-16-os vadászgépek eladásáról is, tíz felderítő drónt pedig az év végéig szállítanak le a közel-keleti országnak.
Irakban több mint 4400 amerikai katona vesztette életét. A Kongresszusi Kutatási Szolgálat adatai szerint az iraki jelenlét 2011 végéig 802 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak.
Bírálói szerint Obama elnök hasonló káoszt okozhat Afganisztánban is, miután bejelentette, hogy 2014-ben az összes harcoló egységet, 2016 végéig pedig az összes amerikai katonát kivonja a közép-ázsiai országból.
