Az európai integrációt és hatalomváltást követelő, hónapokon át tartó kijevi tüntetéssorozat végnapjaiban – február 18-20-án – belügyi egységek tüzet nyitottak tüntetőkre, aminek következtében több mint százan életüket vesztették, és mintegy 1200 demonstráló sebesült meg lövedékektől vagy ütlegeléstől. Az ukrán főváros központi tere, a Majdan környéki épületek tetejéről mesterlövészek lőtték az embereket. A legtöbben ennek estek áldozatul.
Még mindig nincs valódi tűzszünet
Ukrajna két keleti szeparatista megyéjében, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luganszki Népköztársaságban a vasárnap 0 órakor életbe lépett tűzszünet ellenére sincs nyugalom, és miután az elmúlt napokban sorozatosan szegték meg a kelet-ukrajnai fegyvernyugvást, Donald Tusk, az EU-országok állam-, illetve kormányfői testületének az elnöke egyeztetéseket kezdett az uniós vezetőkkel a további lépésekről – közölte pénteken az Európai Tanács.
A közlemény nem konkretizálta e további lépések mibenlétét, de azok céljaként azt jelölte meg, hogy többet kelljen fizetni a Kelet-Ukrajna elleni agresszióért". Tusk a konzultációk kiváltó okairól szólva kifejezetten felhívta a figyelmet azokra a kegyetlen támadásokra, amelyeket az Oroszország részéről katonailag támogatott szeparatisták követtek el Debalceve és más térségek ellen. „Egyértelműen olyan ponthoz érkezünk, ahol a további diplomáciai erőfeszítések hatástalanok maradnak, hacsak nem támasztják alá azokat további, hiteles lépések" – fogalmazott az Európai Tanács lengyel elnöke. Ezek a megállapítások minden jel szerint azt helyezik kilátásba, hogy az EU további szankciók elrendelését kívánja fontolóra venni Oroszországgal szemben. Tusk azt is bejelentette, hogy vasárnap Kijevbe utazik.
Nem engedték be az EBESZ-megfigyelőket
Eközben mélységes aggodalmát és csalódottságát fejezte ki pénteken Ertugrul Apakan, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai missziójának vezetője a szervezet éves közgyűlésén Bécsben, mivel nem engedték be munkatársait a kelet-ukrajnai, önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság területére.
A misszióvezető azt mondta, eleinte valamennyire stabilnak értékelte a vasárnap óta érvényben lévő tűzszünetet, időközben azonban újra kiéleződött a helyzet Kelet-Ukrajnában. Miután az EBESZ arról kapott hírt, hogy különböző városokban – egyebek mellett a kemény harcok dúlta Debalceve, Donyeck és Luhanszk területén – kiújultak a harcok, a helyszínre utazott a misszióvezető egyik helyettese. „Sajnálatos módon megtagadták a térségbe való bejutását. Azt bizonygatták nekünk, hogy az offenzíva véget ért, erről azonban nem tudtunk személyesen megbizonyosodni" – mondta Apakan.
Adam Kobieracki, az ukrajnai EBESZ-misszión belül működő megfigyelői csoport vezetője hangsúlyozta, a tűzszünetet bizonyos helyeken nagyon gyakran figyelmen kívül hagyják. Kiemelte: részeredmények nem elegendőek a konfliktus megoldásához. "A megfigyelők ugyan jó munkát végeznek, de többre van szükség: el kell érni, hogy befejeződjenek a harcok és felelősségre vonják a minszki megállapodás aláíróit" – szögezte le Kobieracki. Hozzátette, hogy a kezdeti lépések után fokozatosan újra kell építeni a kommunikációs csatornákat és Ukrajna gazdaságát.
Heidi Tagliavini, az EBESZ különleges képviselője szerint Ukrajna jelenleg válaszút előtt áll. Úgy vélte, a Debalceve városa körül kialakult helyzet a minszki egyezmény egyik legsúlyosabb megsértésének számít. Mindenesetre leszögezte, nem szabadna felhagyni a minszki megállapodással, sőt az EBESZ-nek nyomatékosan a teljes körű betartását kell szorgalmaznia. Az ukrajnai EBESZ-misszió vezetője elmondta: a konfliktus eddig már több mint hatezer halálos áldozatot szedett, a sebesültek száma meghaladta a 15 ezret. Több mint egymillió ukrán állampolgár vált hajléktalanná.
A NATO támadástól tart
A brit NATO-erők főparancsnok-helyettese, Sir Adrian Bradshaw tábornok arról beszélt, fennáll a veszély, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök NATO-területek elfoglalásával próbálkozhat, ha úgy ítéli meg, hogy az atlanti szövetség nem merné megkockáztatni a katonai válaszlépést.
Bradshaw a Royal United Services Institute (RUSI) nevű brit stratégiai kutatóintézet szakmai rendezvényén a lehetőségek közé sorolta, hogy az oroszok „álcázott támadásokkal" próbálhatják megbénítani a NATO döntéshozatali mechanizmusát, arra számítva, hogy a tagországok nem tudnak egyetértésre jutni a válaszlépések mikéntjéről. A NATO katonai irányítása tart egy ilyen jellegű orosz fellépéstől, amelyet Moszkva úgy tervezhet meg, hogy ne váltsa ki feltétlenül a szövetség kollektív védelmi kötelezettségéből eredő válaszadást.
Bradshaw szerint ugyanakkor Oroszország hagyományos katonai erőt is bevethet NATO-területek elfoglalására, abban bízva, hogy a konfliktus eszkalálódásának fenyegetése megakadályozhatja az érintett országok területi integritásának helyreállítását célzó válaszlépéseket. Ehhez járul az a kockázat is, hogy Oroszország "elszámítja magát", és ez stratégiai léptéket öltő konfliktushelyzetet eredményez. „Bármennyire valószínűtlennek tartjuk is jelenleg ennek bekövetkeztét, (e kockázat) fenyegetést jelent puszta létünkre" – fogalmazott a brit tábornok.
|
Rakéta a kemény harcok sújtotta Debalcevében, amelyet a szeparatista erők a tűzszünet hatályba lépése után foglaltak vissza az ukrán egységektől
Baz Ratner / Reuters |
A minap Michael Fallon brit védelmi miniszter is hasonló aggályokat fogalmazott meg. Fallon, aki a The Daily Telegraph és a másik nagy konzervatív brit napilap, a The Times újságíróinak nyilatkozott a héten, kijelentette: attól tart, hogy a putyini Oroszország kiberbertámadásokkal, beszivárgó álcázott katonai alakulatokkal, propaganda-hadviseléssel próbál etnikai feszültségeket szítani elsősorban a NATO-tag balti köztársaságokban. Az orosz elnök ugyanazokkal a "felforgató módszerekkel" tesztelheti a NATO elkötelezettségét, amelyeket a Krímben és Kelet-Ukrajnában is alkalmazott – tette hozzá. „Ez nagyon is valós és jelen idejű veszély (...) Ha megnézzük a légi és a haditengerészeti aktivitást, (Putyin) tavaly is egész évben a NATO-t tesztelte" – mondta a brit védelmi miniszter. Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia és NATO-szövetségesei készek lennének-e fegyveres konfliktusra is Oroszországgal, Fallon azt mondta: a NATO-nak készen kell állnia bármilyen formájú orosz agresszió visszaverésére.
A brit védelmi miniszter kijelentéseit az orosz külügyminisztérium szóvivője "abszolút elfogadhatatlannak" nevezte, és a brit sajtó idézete szerint kijelentette, hogy Oroszország semmilyen módon nem fenyegeti a balti köztársaságokat.
A brit katonai és politikai vezetés valószínűleg a tekintélyét próbálja menteni a hasonló nyilatkozatokkal egy lesújtó hangú jelentés miatt, amely szerint Nagy-Britannia és az egész Európai Unió katasztrofálisan félreértette Oroszországot az ukrán válság alatt. A Lordok Házának EU-bizottsága ezért a felelősséget a londoni külügyminisztériumban végrehajtott megszorító intézkedésekre – Oroszország-szakértők elbocsátására és az egyszerűen túl kevés elemző anyag megszületésére – hárítja.
