A Krím annektálására válaszul a NATO erősítené a katonai együttműködést Moldovával, Örményországgal és Azerbajdzsánnal – legalábbis a Spiegel által megszerzett NATO-dokumentumban foglalt javaslatok szerint. Az atlanti szövetség külügyminiszterei kedden és szerdán Brüsszelben vitatják meg, milyen lépéseket tegyen a NATO az orosz katonai akcióra válaszul. A lap által bemutatott hétoldalas dokumentum közös gyakorlatokra és kiképzésre tesz javaslatot a NATO és a három ország között, továbbá azt is előrevetíti, hogy növelni kéne az „átjárhatóságot" a hadseregek között, illetve a három ország részt vehetne a szövetség „intelligens védelem" műveleteiben. A dokumentum azt is javasolja, hogy a NATO nyisson összekötő irodákat a három országban.
A NATO külügyminiszterei arra koncentrálnak, hogyan lehetne Közép-Kelet-Európa védelmét megerősíteni, hiszen Lengyelország és a balti államok ezt hangsúlyosan igénylik. Ennek mentén Radoslav Sikorski lengyel külügyminiszter kedden Brüsszelben közölte, Lengyelország NATO-egységek állandó jelenlétére tart igényt a területén. Lapunkat brüsszeli források úgy tájékoztatták, hogy ezzel kapcsolatban sem a Csehországba és Lengyelországba telepítendő rakétavédelmi rendszer elvetett ötlete nem merült fel újra, sem atomfegyverek átcsoportosításáról nincs szó. Ugyanakkor úgy tudjuk, a NATO innentől kezdve nem feltétlenül érzi magára nézve kötelezőnek azt az 1997-es vállalást, amely szerint az új tagállamok területére nem telepít atomfegyvert, és jelentős számú harcoló alakulatokat sem állomásoztatnak ezekben az országokban.
A külügyminiszterek segíteni akarnak Ukrajnának intézményépítéssel, módszerek átadásával, miközben az atlanti szövetség továbbra sem érzi magát főszereplőnek az ukrán válság kezelésében.
Moldovával kapcsolatban olyan aggodalmak merültek fel, hogy az idei őszi választásokat a kommunisták nyerik, akkor az ország inkább kelet felé fordul. Örményország tulajdonképpen teljesen orosz érdekszférába került tavaly, amikor az ország visszautasította az uniós társulási és szabadkereskedelmi megállapodást az orosz vámunióért. Örményországban egyébként orosz csapatok is állomásoznak, a 102. orosz katonai bázis a fővárostól, Jerevántól 75 kilométerre található. Március végén pedig Örményország egyike volt annak a 11 országnak, amely nemmel szavazott arra a határozatra az ENSZ közgyűlésében, amely kiáll Ukrajna területi integritása mellett, és érvénytelennek minősíti a krími referendumot.
Grúziával kapcsolatban felmerült, hogy hívják meg Tbiliszit a NATO-tagsági ütemtervbe, ami kvázi a tagság előszobájaként is értelmezhető, de ebben az ügyben sincs még egység, hiszen több tagállam is úgy gondolja, hogy a mechanizmusban rejlő „tagság" már az ötös cikk életbe léptetésével járhat, ha Grúziát megtámadják.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár egyébként kedden nem tudta megerősíteni újságíróknak azt az orosz állítást, amely szerint orosz egységeket visszarendeltek volna az ukrán határtól. Mint mondta, a NATO nem tapasztalt orosz csapatmozgásokat.
Természetes a NATO részéről, hogy válaszlépésekkel reagál az ukrajnai válságra – véli Alekszej Malasenko politológusprofesszor, a Moszkvai Carnegie Központ tudományos tanácsának tagja. – Hiszen Európa fél. Mindaz, ami a Krímben történt, váratlan volt, nem meglepő, hogy szóba kerül a szövetség kelet-európai megerősítése is – mondta a Népszabadságnak az elemző, de hozzátette: az azért kérdéses, hogy valóban most kell-e megtenni ezt a lépést, éppen, amikor (bár a NATO ezt nem erősítette meg) Oroszország csapatcsökkentést jelentett be a keleti határain. Ha a NATO túllép a nyilatkozatokon, és valóban keményebb intézkedéseket tesz, nem marad el a Kreml válasza – mondta Malasenko.
|
Krímből kivonandó ukrán harci járművek Szimferopolban
Stringer / Reuters |
Szimmetrikus reakcióra számít Moszkva részéről Alekszej Muhin, a Politikai Információs Központ moszkvai tanácsadó cég vezérigazgatója. Az orosz vezetőknek azonban nem okoznak különösebb nyugtalanságot a NATO beharangozott intézkedései, így az sem, hogy szorosabbra fűznék a szálakat több szovjet utódállammal, vagy kelet-európai támaszpontokat hoznának létre. Hasonló fejleményekre számítani lehetett – fejtegette a politológus. Pedig szerinte semmi sem indokol ilyen lépéseket, ezek csak arról tanúskodnak, hogy a nyugati katonai tömb nem megfelelően értékeli a mai valóságot a posztszovjet térségben, különösen Ukrajnában. – A katonai konfliktus szélesítését, amennyire tudom, nem tervezi sem Oroszország, sem a NATO, az atlanti szövetség tervei azonban akár ezt is kiprovokálhatják. Legalábbis biztosan növelni fogják a nemzetközi feszültséget, az információs és a gazdasági háború kiéleződéséhez vezetnek – vélekedett a szakértő.
