– Egyensúlyt teremtenék a múzeum tudományos funkciója és kiállítási, közművelődési szerepe között. Ez az előző pályázóknál valamelyik irányba elcsúszott. Másrészt a gyöngyösi Mátra Múzeum és a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum hozzánk csatolása után mienk lett a hatvani vadászati múzeum is, melynek kialakításával országos szerepkört kaptunk. Ebben jelentős feladatot érzek, még ha a Ludovikát a kényszerű együttélés után hosszabb távon bizonyára el is kell hagynunk.
|
| Kurucz Árpád / Népszabadság |
– Ez kompenzálásnak kevésnek tűnik, még ha a Grassalkovich-kastély választás előttre időzített átalakításával meg lehet szerezni Semjén Zsolt és így a kormány jóindulatát.
– Mi a projektet kizárólag szakmai szemmel néztük. Itthon egyedülálló koncepciót alakítottunk ki, mely az első kapavágástól a kilenc állandó kiállítás berendezéséig egységes szemlélet jegyében fogant. A látogató XXI. századi, természetért felelős, egyensúlyra törekvő vadgazdálkodásról szóló, korszerű, interaktív bemutatót kap, vadászat- és kultúrtörténettel, élő akváriumokkal bővített horgászati kiállítással kiegészítve.
– De hol lesz Európa ötödik legjelentősebb természettudományi múzeumának új épülete?
– A ligetprojektből kimaradtunk, hiszen 4,5 hektárt igényelnénk, ami a Nemzeti Galéria nagyságrendje, s még egy ilyen monstrumot a Városliget nem bírna el. De több használaton kívüli épület szóba jöhetne. Így megoldódna teljes kivonulásunk a Ludovikából, és ha ehhez kormányzati szándék is társulna, egy-két éven belül elindulhatnánk az új irányba. Ott van a megszüntetett Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet lipótmezei épülete, amely üresen álló műemlék. Alkalmas helyet találhatnánk a lerombolt Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola telkén, az Üllői úton.
– A Magyar Tudományban megjelent egy nyugdíjas munkatárs javaslata a múzeum kettéválasztásáról nemzeti természettudományos gyűjteményre és egy kiállítóhelyre.
– A múzeumok alapja, esszenciája a gyűjtemény, a kiállítások azt az értéket mutatják be, amit a gyűjtemény képvisel. A kettéválasztástól a kiállítóhely elvesztené tudásbázisát, különlegességét, a gyűjtemény pedig állandóan bizonygathatná jelentőségét. A világon mindenütt éppen a múzeumok nyitottságát, társadalmi hasznosságát erősítik, amit már XIX. századi alapítóink hangoztattak, mondván „gyönyörködtetővé kell tenni”.
|
Kiállítóterem az újonnan átadott hatvani Széchenyi Zsigmond vadászati múzeumban
Komka Péter / MTI |
– Milyen tervei vannak a figyelem felkeltésére?
– Tudományos tevékenységünk közkinccsé tételének megújítása mellett olyan újszerű, sokkoló kiállításokat képzeltem el, melyek a művészet természettudományos alapjai felé tapogatóznának, mint Damien Hirst félbevágott tehenei, formalinban úszó cápái, de a Bodies új változatai is érdekesek lehetnek. Persze nem a szenzációhajhászás a cél: ezek mellé megfelelő természettudományos háttér tehető, ami igazolhatja a látványt.
– Jelenleg, amikor a költségvetésük alig több mint 30 százalékát teszi ki az állami támogatás, jogos a kérdés, miből lesz rájuk pénz?
– Részben vendégkiállításokkal, mint a mostani argentin dinoszauruszbemutató vagy az azt követő nemzetközi múmiamustra; másrészt mi is szeretnénk megjelenni saját bemutatókkal olyan helyeken, mint például a kihasználtsági gondokkal küszködő Bálna vagy a most nyíló Várkert Bazár. A Ludovika utáni időszakban is meg kell mutatni, hogy létezünk, hogy vagyunk.
Névjegy
KORSÓS ZOLTÁN Ötvenhat éves biológus, a biológiatudományok kandidátusa, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense. Harminckét éve dolgozik a természettudományi múzeumban, a Magyar Biológiai Társaság alelnöke. Kutatóként elsősorban hüllőkkel, százlábúakkal és ikerszelvényesekkel foglalkozott.
