„Szerintem Putyin mentette meg Ukrajnát" – kezdte az előadását egy meglepő kijelentéssel Alexander Duleba. A szlovák külpolitikai kutatóintézet igazgatója elmondta, hogy korábban úgy gondolta: Oroszország nem akar mást, mint megtartani befolyását Ukrajna felett. Ezért úgy gondolta, hogy a Krím félszigetet csak azért foglalta el Moszkva, hogy ezzel zsarolja Kijevet és kényszerítse ki Viktor Janukovics elnök visszatérését.
A Majdan győzelme után volt három kritikus nap, amikor nem igazán lehetett tudni, merre tart az ország. Majd Putyin megindította a támadást a Krím ellen. „Nézzük meg, most hol tartunk. Petro Porosenko a keleti és a nyugati régiókban egyaránt nyert, nagyon erős politikai mandátuma van. Minél erősebb a mandátuma, annál legitimebbek az általa kiépített intézmények, és annál kisebb Oroszország befolyása" – mondta. Duleba azt is hangsúlyozta: egy új felmérés szerint a lakosság 90 százaléka vallja magát büszke ukrán állampolgárnak. Ez az arány korábban csupán 52-60 százalék volt. Azt is jelzésértékűnek tartja, hogy ma már az egyik ukrán nacionalista pártot egy orosz anyanyelvű politikus vezeti.
„Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Majdanon és a nagyobb ukrán városokban százezrek tüntettek. Eközben most Kelet-Ukrajnában nincsenek tömegmegmozdulások. A keleti régiók nem álltak ki a Majdnan mellett, de most az orosz közeledés mellett sem tüntetnek."
Marcin Bosacki, Lengyelország kanadai nagykövete szerint még évekig elhúzódik majd az ukrán-orosz konfliktus, elsősorban azért, mert a három résztvevő – az EU, Kijev és Moszkva – közül egyedül az utóbbinak van stratégiája. Ám ő is pozitívan látja Ukrajna jövőjét, mivel szerinte az országnak 23 éve, azaz függetlensége kivívása óta először világos elképzelése van arról, merre akar elindulni. „Porosenko az első elnök, aki múlt héten bemutatta és lefektette Ukrajna céljait, amelyben világosan kimondja, hogy az ország jövője Európában van. Az elmúlt 23 évben ezt Ukrajna ilyen világosan soha nem mondta ki."
|
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök egyenruhát vizsgál Valerij Heletej védelmi miniszterrel az oldalán. Stratégiájuk már csak az oroszoknak van?
Valentyn Ogirenko / Reuters |
Bosacki szerint végre vége annak az időszaknak, hogy Ukrajna mindkét oldalhoz akart tartozni egy kicsit. „Olyan volt, mint a lány, akinek az egyik udvarlója nem túl vonzó, de nagyon szívesen elvenné őt. A másik sokkal megnyerőbb, de a lány kicsit többet képzel bele a kapcsolatba, mint amit az ifjú akar." Az új, európai orientációval pedig már a lakosság is egyetért, egy a nagykövet által idézett felmérés szerint az ukránok 60 százaléka közeledne az EU, és csak 8 százaléka Oroszország felé.
„Az irány már megvan, de az út borzasztóan nehéz lesz" – mondta Bosacki, aki más közvélemény-kutatásokat idézve felhívta rá a figyelmet, hogy míg az ukránok bíznak az elnökben és a miniszterelnökben, abban már kevésbé, hogy le tudnak számolni a korrupcióval és az oligarchák rendszerével.
„Optimista vagyok azért is, mert láttuk a Majdanon, hogy a 20-30 éves korosztályban nagyon sokan vannak, akik aktívan szerepet akarnak vállalni a politikában, és változást akarnak. Ukrajna annyira tudatában van annak, hogy mit akar, hogy szerintem a jelenlegi NATO- és EU-tagok sem voltak ennyire eltökéltek, mielőtt beléptek volna. Ezt már semmilyen erő nem állíthatja meg. Nem mondom, hogy rövid lesz az út, de odaérnek" – fejezte be előadását Bosacki. Később egy kérdésre válaszolva elmondta: Putyin megerősödésében számtalan véletlen szerencse is közrejátszott – például a magas energiaárak –, ám ezek nem fenntarthatóak.
John Herbst, az Atlantic Council munkatársa úgy véli, hogy Putyin hamarosan komoly ellenállásba ütközhet. Ezek közé tartozik az ukránok eltökéltsége az európai nyitás mellett, és az is, hogy még az oroszoknak is csak egy töredéke támogatná, ha Moszkva nyílt támadást indítana a „szláv testvérek" ellen.
