|
| Izraeli katonák készülnek a Gázai övezetbe. Fotó: Reuters |
Magyar újságírókkal folytatott szerdai háttérbeszélgetéseikből kiderül: nagyon is tisztában vannak vele, hogy halott vagy sebesült gyerekek, jajgató asszonyok képsoraival, amelyek Gázából végigfutnak a világsajtón, nehéz érveket szembehelyezni. De nem lehetetlen, állítják. Hangsúlyozzák, míg az izraeli hadsereget törvény kötelezi rá, hogy mindent megtegyen a palesztin civilek védelmében, addig a Hamász tudatosan küldi fel őket a háztetőre egy-egy előre bejelentett bombázás előtt.
"mindkét félnek számolnia kell azzal: a másik a legszélsőségesebb megnyilvánulását kürtöli világgá"
Így például egy tel-avivi videofelvételen, amelyet a palesztinpárti Nemzetközi Szolidaritási Mozgalom juttatott el lapunkhoz, izraeliek egy csoportja azon örvendezik, rigmusokat skandálva, hogy „Gáza temető", és „nem lesznek iskolák, nem maradnak gyerekek". Gyalázzák Ahmed Tibi arab kneszetképviselőt, fogadkozva, az ő gyereke lesz a következő áldozat. Valójában szélsőséges fiatalok egy csoportjáról van szó: mindezt futballindulók dallamára skandálják.
„Minden izraeli tisztában van vele, hogy a hadművelet védelmi célokat szolgál", mondja kérdésünkre Eitan Buchman tartalékos százados, a hadsereg egyik szóvivője. Arra voltunk kíváncsiak, mi indokolta, hogy az offenzív, héberül Erős Szikla hadműveletet angolul a külföld felé a védekezést hangsúlyozó Protective Edge-ként aposztrofálják.
„Amint olyasmit mondunk, ami nem igaz, elveszítjük a hitelességünket. De a fordítással az a helyzet: nem az egyes szavakat, hanem az egészet takaró fogalmat ültetjük át idegen nyelvre." (Egybeesés: a szóvivőt történetesen éppen Eitannak, azaz Erősnek hívják. Nem kérdeztük meg, átnevezné-e magát Protective Buchmannak...)
Nemrég ismerték fel az alagútveszélyt
|
| Palesztinok gyászolják családtagjaikat. Fotó: Reuters |
Jeruzsálemi illetékesek azt is hangsúlyozzák, a Hamász alagútrendszere, amely csempészeten kívül fegyveresek bejuttatására is alkalmas a blokád alatt lévő Gázai övezetből, megváltoztatta a konfliktus dinamikáját. Sőt azt is elismerik, az alagútrendszer kiterjedtsége meglepte őket.
„2005-ben kivonultunk Gázából, de nem erre számítottunk. Azt hittük, nyugalom lesz. Az alagutak rendszere minket is meglepett; foglalkoznunk kell vele, mit tegyünk majd" – mondja kérdésünkre Smuel Letko, a kneszet kül- és biztonsági bizottságának igazgatója. (A posztot civilként, nem politikusként tölti be, 25 év katonai hírszerzési tapasztalattal a háta mögött a nyugalmazott ezredes.)
Arra voltunk kíváncsiak, miért nem hoz létre Izrael egy több kilométer széles ütközőzónát a gázai határ izraeli oldalán, hogy jobban védekezzék az alagutakkal szemben? Buchman ugyanerre a kérdésre úgy vélte: ez fenntarthatatlan rendszer lenne, csak késleltetné az alagutak kiásását, de nem állítaná le. Egy, a televízióban bemutatott alagút két kilométer hosszú, és egy-két évig áshatták a déli hadsereg-parancsnokság feje szerint.
Lesko személyes érveket is megosztott magyar újságírókkal azzal kapcsolatban, mi motiválja. „Szüleim a mai Szlovákiából valók, a holokauszt túlélői. Magyarul beszéltek, én is értek ezen a nyelven. Tizenhét éves koromban megfogadtam, annak szentelem az életem, hogy ne lehessen újabb holokauszt".
Mint a bizottsági igazgató elmondta, péntek este sírva fakadt, amikor a családi vacsora közben megszólalt Tel-Aviv környékén a sziréna, és a biztonságos bunkerbe kellett vonulnia szeretteivel. Mégpedig azért, hogy erre kényszerül, így kell élnie.
Újra ENSZ-oltalom alatt álló menekülteket ért támadás
A gázai egészségügyi minisztérium közlése szerint szerdán több mint 60 palesztin halt meg a harcokban. A hadművelet kezdete óta már 1300-an vesztették életüket. Legkevesebb 17-en egy menekülteknek fedezéket nyújtó ENSZ-védelem alatt álló iskolában haltak meg, további kilencvenen pedig megsebesültek, amikor izraeli ágyúlövés érte az épületet. A dzsabalíjai támadás néhány nap alatt már a második volt, amikor az izraeli erők ENSZ-felügyeletű létesítményre mértek csapást. A múlt héten tizenöten életüket vesztették és 200-an megsérültek a világszervezet menekültszállójaként működő Beit Hanún-i táborban. Ahogy a múlt heti támadás miatt, az izraeli hadsereg belső vizsgálatot indított a dzsabalíjai incidens után is. A hadsereg közlése szerint a Hamász rakétákat indított egy, a lányiskola mellett kiépített állásából. Szerdán az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezetének, az UNRWA-nak az egyik kocsiját találták el, amelyben öten – egy professzor és a testvére, illetve három másik ember – halt meg. Az UNRWA-nak eddig négy munkatársa halt meg a különféle izraeli támadásokban. Pierre Krahenbühl UNRWA-főmegbízott szerint a dzsabalíjai menekülttáborban több mint háromezren kerestek menedéket, köztük sok asszony és gyerek. Mint közölte, számtalanszor, legutóbb a támadás előtt tájékoztatták az izraelieket, hogy menekültek tartózkodnak a táborban – jelentette a Reuters. Tegnap egyébként legalább 15-en meghaltak és további 150-en megsebesültek Gáza egyik zsúfolt piacterén, amelyet az izraeli hadsereg találata ért – közölte a BBC. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerdán súlyos aggodalmának adott hangot a Gázában kiszélesedő harcok miatt, hangsúlyozva, hogy ennek során civil infrastruktúrát és az ENSZ létesítményeit is érik támadások. (Hírösszefoglalónk)
Munkatársunk a budapesti izraeli nagykövetség által szervezett sajtóút keretében egy újságírócsapat tagjaként utazott Izraelbe.
