Cas Mudde holland radikalizmuskutató a Guardianben megjelent véleménycikkében arról ír, hogy miközben a média a radikális pártok térnyerésével foglalkozik, a magyar kormányfő egyre szélsőségesebb retorikájára nem nagyon figyel, holott az radikálisabb, mint maga a Jobbik.
A Georgia Egyetem docense a Guardian hasábjain arról ír, hogy amíg néhány évtizede alig néhány szélsőjobboldali párt kerülhetett be egy-egy ország törvényhozásába, és elképzelhetetlennek tűnt, hogy bármelyikük valaha a hatalom közelébe kerüljön, ma már ez korántsem így van. Erre példa Finnország, Görögország, Lettország, Norvégia és Svájc is.
Mint Mudde írja, noha a radikális pártok száma és politikai befolyása növekvő tendenciát mutat, ezek a pártok korántsem annyira relevánsak. „Túl nagy figyelmet szentelünk viszonylag lényegtelen csoportoknak, miközben a sokkal fontosabb jelenségekkel nem foglalkozunk" - jegyzi meg Mudde, aki szerint e fontosabb jelenségek közé tartozik az a Magyarország, ahonnan a nemzetközi sajtó jóvoltából folyamatosan érkeznek hírek a Jobbik megnyilvánulásairól, arról viszont alig vesz bárki tudomást, hogy
a Fidesz retorikája (bár nem az ideológiája) „radikálisabb, mint a Jobbiké.”
„Nem azt mondom, hogy Orbán szélsőjobboldali politikus, bár az ideológiai színeváltozásai után ki tudja, mi ezzel a helyzet. Azt állítom, hogy ma már ez nem is számít. Akár valamilyen újszerű ideológia, akár a puszta politikai opportunizmus hajtja a Jobbik kiszorítása felé, az eredmény az, hogy Orbán olyan párttá formálta a Fideszt, amelyet a szélsőjobboldali ideológia fémjelezte nacionalizmus, a tekintélyelvűség és a populizmus egyvelege tart össze" – írja Mudde.
