A változás mélységet illusztrálandó több példát idézett a nyugati világból, köztük azt, hogy Barack Obama gazdasági patriotizmusról beszél. Ilyesmiről néhány éve elképzelhetetlen lett volna nyíltan beszélni – bizonygatta Orbán.
Oroszország, a sztár
A világban zajló folyamatokat úgy írta le, mint „versenyfutást annak az államnak – közösségszervezési módnak – a kitalálásáért, amely egy országot a legversenyképesebbé tud tenni". Véleménye szerint a „ma sztárjai" – Szingapúr, India, Törökország, Oroszország – arra ösztönöznek, hogy megpróbáljuk megtalálni a nyugattól független közösségszervezési módot, amely évtizedes távlatban versenyképessé teszi a közösségünket a világban.
Az említett „sztárnévsorra" utalva megismételte azt a korábbi megállapítását, hogy „egy demokrácia nem szükségképpen liberális". Hozzátette: a liberális demokráciák „valószínűleg nem tudják fenntartani a versenyképességüket, ha nem tudják magukat megváltoztatni".
Ezzel gyakorlatilag megismételte a korábbi Tusványoson vázolt vízióját a Nyugat hanyatlásáról, és kijelentette:
a magyar válasz a munka alapú társadalom, amely nem feltétlenül liberális.
Úgy vélte, le kell cserélni azt a liberális elvet, hogy „mindent szabad megcselekedni, ami mást nem sért. Ez intellektuálisan vonzó gondolat, de ki határozza meg, hogy mi sért másokat? Ezért láttuk, hogy az erősebb döntötte el" – mondta. Majd a banki kamatokkal illusztrálta, hogy „a szabadság határai nem igazságosan dőlnek el". Emiatt javasolta: legyen a magyar társadalom szervező elve, hogy „amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt ne tedd másokkal".
A továbbiakban hosszan sorolta, mi mindenre nem volt képes a liberális demokrácia: nem védte meg az országot az eladósodástól és az állampolgárokat az „adósrabszolgaságtól", nem kötelezte az egymást követő kormányokat, hogy a nemzeti érdeket szolgálják, vagy hogy védjék a közvagyont. Ezért áll Magyarország az utolsó helyen Európában, ami a közvagyon arányát illeti.
– A politikai vezetés arra tesz kísérletet, hogy az egyén munkája a közösség javát szolgálja. Ilyen értelemben Magyarország illiberális állam – értékelte.
Végezetül azokat az akadályokat sorolta, amelyeket le kell győznie a kormánynak azért, hogy a nagy világversenyen, amely a legversenyképesebb állam kialakításáért folyik, sikeres legyen. Előrebocsátotta, hogy nem a legfontosabbakat, hanem a legérdekesebbeket sorolja. Kettőt említett. Az elsőt a Norvég Alap körüli vita ihlette.
|
Orbán Viktor miniszterelnök beszél Tusnádfürdőn. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Beliczay László / MTI |
– A civil szervezetek általában alulról, önkéntes alapon szerveződnek. Ezzel szemben azt látjuk, hogy meghatározott érdekek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk – részletezte Orbán. Hozzátette: feltételezhető, hogy „idegen" finanszírozók nyúlnak a zsebükbe bizonyos célokkal, ezért helyes, hogy felállt egy parlamenti bizottság, amely a külföldi befolyásszerzési kísérleteket térképezi fel.
Második példaként az uniós alapok kezelését említette. Úgy értékelte, ezzel kapcsolatban területenkívüliség jött létre, hiszen a magyarországi fejlesztésekre szánt források fölött olyanok rendelkeztek, akiket mások fizetnek.
– Most azért alakult ki vita, mert a kormány eldöntötte, hogy – az állam építésének ebben a folyamatában – aki ezekkel az alapokkal foglalkozik, annak a magyar állam alkalmazásában kell állnia, és nem kaphatja a magyarországi bér többszörösét – magyarázta a miniszterelnök a közönség lelkes helyeslése mellett.
„Bármi megtörténhet"
Szintén hangos tetszésnyilvánítás övezte Orbán beszédének záró gondolatát.
– A jövő lényege, hogy bármi megtörténhet. Megtörténhet, hogy lelőnek egy utasszállítót. (...) Még az is megtörténhet, hogy ha bírósági eljárások végigfutnak, akkor magyarok több százmilliárd forint értékben visszakapnak olyan pénzeket a bankoktól, amiket nem szabadott volna tőlük elvenni – mondta, „bátorságot, előretekintő gondolkodást" javasolva a világ bármely részén élő magyaroknak.
– Könnyen lehet, hogy eljön a mi időnk – zárta tusnádfürdői beszédét a miniszterelnök.
„Most van itt az autonómia ideje"
Tőkés László európai parlamenti képviselő vitába szállt azzal a tusványosi gondolattal, hogy 25 év múlva már az autonóm Székelyföld lehet a gazdája a szabadegyetemnek – írja az MTI. „Legyen világos: nincs másik 25 esztendőnk a tehetetlen kivárásra. Most kell cselekedni. Most van itt az ideje az autonómiának” – jelentette ki Tőkés szombaton Tusnádfürdőn. Mint mondta, áttörést kell elérni az autonómia kérdésében nemcsak a magyarok javára, hanem a kisebbségben élő román közösségek javára is. Tőkés László szerint Romániában nem zárult le a rendszerváltás, mert még mindig az „utódkommunisták” vannak hatalmon. „Nem engedünk a 48-ból, 56-ból és 89-ből. Befejezetlen forradalmainkat be kell fejeznünk, a rendszerváltozást be kell fejeznünk” – fogalmazott a politikus. Úgy vélte, Európa is megérett arra, hogy rendszerváltozást hajtson végre, mert jelenleg elutasítja, hogy az őshonos kisebbségi közösségek ügyeivel foglalkozzék. Kijelentette: ahhoz, hogy Európa meghallhassa az autonómiaigényt, a magyar közösségek képviselőinek ugyanazt kell mondaniuk.