galéria megtekintése

Orbán: Magyarország illiberális állam

Orbán Viktor leporolta két évvel korábbi tusnádfürdői beszédét, és ismételten bejelentette a liberalizmus végét.

– Az a gyanú áll itt fönn, hogy a politikában létezik morális egyensúly – kezdte beszédét a miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor záró előadásán, szombat délelőtt. Az idézett szavakkal arra utalt, hogy 2014-ben azoknak a határon túliaknak a szavazata biztosította a Fidesz-KDNP számára a parlamenti kétharmadot, amely a kettős állampolgárságról tartott, 2005 decemberi referendumot „elszenvedte".

Résztvevők Orbán Viktor miniszterelnök beszédét hallgatják Tusnádfürdőn
Résztvevők Orbán Viktor miniszterelnök beszédét hallgatják Tusnádfürdőn
Beliczay László / MTI

Orbán Viktor mondandójának lényegét ugyanarra a gondolatmenetre fűzte fel, mint 2012-ben. Megismételte, hogy a 2008-as gazdasági válság ugyanolyan méretű változást indított el a világban, mint a két világháború és a kommunizmus bukása. Sokak számára talán nem nyilvánvaló ez a változás, mert lassan megy végbe, de „ha alaposabban megnézzük, ez egy másik világ, mint amiben hat éve éltünk" – érzékeltette.

 

A változás mélységet illusztrálandó több példát idézett a nyugati világból, köztük azt, hogy Barack Obama gazdasági patriotizmusról beszél. Ilyesmiről néhány éve elképzelhetetlen lett volna nyíltan beszélni – bizonygatta Orbán.

Oroszország, a sztár

A világban zajló folyamatokat úgy írta le, mint „versenyfutást annak az államnak – közösségszervezési módnak – a kitalálásáért, amely egy országot a legversenyképesebbé tud tenni". Véleménye szerint a „ma sztárjai" – Szingapúr, India, Törökország, Oroszország – arra ösztönöznek, hogy megpróbáljuk megtalálni a nyugattól független közösségszervezési módot, amely évtizedes távlatban versenyképessé teszi a közösségünket a világban.

Az említett „sztárnévsorra" utalva megismételte azt a korábbi megállapítását, hogy „egy demokrácia nem szükségképpen liberális". Hozzátette: a liberális demokráciák „valószínűleg nem tudják fenntartani a versenyképességüket, ha nem tudják magukat megváltoztatni".

Ezzel gyakorlatilag megismételte a korábbi Tusványoson vázolt vízióját a Nyugat hanyatlásáról, és kijelentette: 

a magyar válasz a munka alapú társadalom, amely nem feltétlenül liberális.

Úgy vélte, le kell cserélni azt a liberális elvet, hogy „mindent szabad megcselekedni, ami mást nem sért. Ez intellektuálisan vonzó gondolat, de ki határozza meg, hogy mi sért másokat? Ezért láttuk, hogy az erősebb döntötte el" – mondta. Majd a banki kamatokkal illusztrálta, hogy „a szabadság határai nem igazságosan dőlnek el". Emiatt javasolta: legyen a magyar társadalom szervező elve, hogy „amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt ne tedd másokkal".

A továbbiakban hosszan sorolta, mi mindenre nem volt képes a liberális demokrácia: nem védte meg az országot az eladósodástól és az állampolgárokat az „adósrabszolgaságtól", nem kötelezte az egymást követő kormányokat, hogy a nemzeti érdeket szolgálják, vagy hogy védjék a közvagyont. Ezért áll Magyarország az utolsó helyen Európában, ami a közvagyon arányát illeti.

– A politikai vezetés arra tesz kísérletet, hogy az egyén munkája a közösség javát szolgálja. Ilyen értelemben Magyarország illiberális állam – értékelte.

Végezetül azokat az akadályokat sorolta, amelyeket le kell győznie a kormánynak azért, hogy a nagy világversenyen, amely a legversenyképesebb állam kialakításáért folyik, sikeres legyen. Előrebocsátotta, hogy nem a legfontosabbakat, hanem a legérdekesebbeket sorolja. Kettőt említett. Az elsőt a Norvég Alap körüli vita ihlette.

Orbán Viktor miniszterelnök beszél Tusnádfürdőn. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke
Orbán Viktor miniszterelnök beszél Tusnádfürdőn. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke
Beliczay László / MTI

– A civil szervezetek általában alulról, önkéntes alapon szerveződnek. Ezzel szemben azt látjuk, hogy meghatározott érdekek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk – részletezte Orbán. Hozzátette: feltételezhető, hogy „idegen" finanszírozók nyúlnak a zsebükbe bizonyos célokkal, ezért helyes, hogy felállt egy parlamenti bizottság, amely a külföldi befolyásszerzési kísérleteket térképezi fel.

Második példaként az uniós alapok kezelését említette. Úgy értékelte, ezzel kapcsolatban területenkívüliség jött létre, hiszen a magyarországi fejlesztésekre szánt források fölött olyanok rendelkeztek, akiket mások fizetnek.

– Most azért alakult ki vita, mert a kormány eldöntötte, hogy – az állam építésének ebben a folyamatában – aki ezekkel az alapokkal foglalkozik, annak a magyar állam alkalmazásában kell állnia, és nem kaphatja a magyarországi bér többszörösét – magyarázta a miniszterelnök a közönség lelkes helyeslése mellett.

„Bármi megtörténhet"

Szintén hangos tetszésnyilvánítás övezte Orbán beszédének záró gondolatát.

– A jövő lényege, hogy bármi megtörténhet. Megtörténhet, hogy lelőnek egy utasszállítót. (...) Még az is megtörténhet, hogy ha bírósági eljárások végigfutnak, akkor magyarok több százmilliárd forint értékben visszakapnak olyan pénzeket a bankoktól, amiket nem szabadott volna tőlük elvenni – mondta, „bátorságot, előretekintő gondolkodást" javasolva a világ bármely részén élő magyaroknak.

– Könnyen lehet, hogy eljön a mi időnk – zárta tusnádfürdői beszédét a miniszterelnök.

„Most van itt az autonómia ideje"

Tőkés László európai parlamenti képviselő vitába szállt azzal a tusványosi gondolattal, hogy 25 év múlva már az autonóm Székelyföld lehet a gazdája a szabadegyetemnek – írja az MTI. „Legyen világos: nincs másik 25 esztendőnk a tehetetlen kivárásra. Most kell cselekedni. Most van itt az ideje az autonómiának” – jelentette ki Tőkés szombaton Tusnádfürdőn. Mint mondta, áttörést kell elérni az autonómia kérdésében nemcsak a magyarok javára, hanem a kisebbségben élő román közösségek javára is. Tőkés László szerint Romániában nem zárult le a rendszerváltás, mert még mindig az „utódkommunisták” vannak hatalmon. „Nem engedünk a 48-ból, 56-ból és 89-ből. Befejezetlen forradalmainkat be kell fejeznünk, a rendszerváltozást be kell fejeznünk” – fogalmazott a politikus. Úgy vélte, Európa is megérett arra, hogy rendszerváltozást hajtson végre, mert jelenleg elutasítja, hogy az őshonos kisebbségi közösségek ügyeivel foglalkozzék. Kijelentette: ahhoz, hogy Európa meghallhassa az autonómiaigényt, a magyar közösségek képviselőinek ugyanazt kell mondaniuk.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.