A miniszterelnök azzal kezdte, hogy elismerte: a tavalyi „zajos siker" után, amit a liberális demokráciák végéről szóló feltevése váltott ki, nehéz a helyzetben van,
túlságosan magasan van a mérce.
Valamiképpen az előző évi beszéd folytatásaként leszögezte: nehezen talál „versenyképes inzultust" a mai nyugat-európai politika leírására. Majd az elmúlt időszak aggasztó fejleményeit sorolta. – Ki gondolta volna, hogy Európa nem tudja megvédeni a saját határait még a fegyvertelen menekültekkel szemben sem? Ki gondolta volna, hogy a muzulmánok ajánlatot tesznek a francia államnak, hogy átveszik az üresen álló keresztény templomokat? Ki gondolta volna, hogy az amerikaiak fegyvereket telepítenek Közép-Európába, és a magyar parlamentnek az okoz majd fejfájást, hogy beálljon-e a sorba? És ki gondolta volna, hogy 2014 végére Magyarország lesz a második leggyorsabban növekvő ország? - sorolta.
|
Martonyi János volt külügyminiszter is ott volt a közönség soraiban
Koszticsák Szilárd / MTI |
Orbán szerint az újkori népvándorlás felerősödése politikai folyamatok következménye: az észak-afrikai államok korábban felfogták a kontinens belsejéből áramló menekülteket. Hangsúlyozta, hogy ezek az emberek nem háborús övezetekből jönnek, és számuk várhatóan növekedni fog. - A tét már Európa. Azt szeretném, ha Európa az európaiaké maradna - húzta alá, hozzátéve, hogy vannak, akik másként gondolkodnak. Meglátása szerint a baloldal mindig gyanakodva nézett a nemzetre és a nemzeti identitásra, ezzel magyarázható a bevándorlással kapcsolatos attitűdje is, mert „úgy gondolják, hogy a bevándorlás eszkalálódása végletesen fellazítja a nemzeti kereteket”, és ezzel Orbán szerint baloldal történelmi célja teljesülne. Hozzátette, hogy
ha 2012-ben a baloldal nyert volna, Magyarország ma egy menekülttábor lenne.
A miniszterelnök szerint az Európai Unió nagyon sok ideig hivatása szerint megoldásokat kínált valós problémákra - pragmatikus és viszonylag rugalmas volt, de mára egy ideológiai rögeszmévé vált: ha valami ésszerű és sikeres, de erősíti a nemzetállami szuverenitást, akkor elvetendő, és „minél sikeresebb, annál veszélyesebb – ez a magyar történet lényege". Hangsúlyozta, a magyarok egy erős unióban érdekeltek, de nem egy Európai Egyesült Államokban. Nagy tapsot kapott a miniszterelnök, amikor arról beszélt, hogy miközben Európa 2008 óta képtelen megbirkózni a válsággal, Magyarországnak ugyanez, saját recept szerint, sikerült, csökkentette az adósságát, és eközben a GDP-növekedés üteme is kiemelkedő volt.
Négy kérdést említett, amelynek megválaszolása a következő évek legfontosabb teendője lesz Európa-szerte.
1. A nemzeti önazonosság problémája. A multikulturalitás Orbán szerint megoldásból problémává vált. Nyugat-Európa több országa nagyszámú, más civilizációhoz tartozó tömeget fogadott magába, de mi ezt a kísérletet, látva az eredményeket, magunkon nem akarjuk kipróbálni.
2. Világosan kell beszélnünk arról, milyen összefüggés van az Európa áramló törvénytelen bevándorlók és a terrorizmus között. Érdekes módon, hogy az angolszász államok ezt látják, a többiek ezt tagadják.
3. Egyesek szerint a nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy a törvénytelen bevándorlók hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Mindeközben csökken a gazdaság, és magas a munkanélküliség - olyan, mint az egyszeregy, hogy a bevándorlás munkanélküliséggel társul.
4. A politikai korrektség miatt Európában szemérmesen el kell hallgatni, hogy ott, ahol nagy számban élnek bevándorlók, nő a bűnözés, csökken az állampolgárok biztonsága. Svédország például a nemi erőszakot tekintve Lesotho után a második helyen áll.
Mindebből a miniszterelnök szerint az következik, hogy az illegális bevándorlás Magyarországot és Európát fenyegeti. A helyzetet súlyosbítja, hogy „kialakult az a szándék", hogy az innen oda távozott bevándorlókat visszaadják Magyarországnak, kétfelől vagyunk nyomás alatt.
|
Semjén Zsoltnak tetszett a beszéd
Koszticsák Szilárd / MTI |
Orbán hangsúlyozta, hogy ilyen kérdések csak akkor kezelhetők, ha a közösség egyetértési pontokat hoz létre. Ezért született a nemzeti konzultáció, amelynek eredményét ismertette. Elmondta, hogy a nyolcmillió kérdőívből több mint egymilliót küldtek vissza, és az emberek több mint kétharmada fontosnak tartja a terrorizmus problémáját. Háromnegyede gondolja úgy, hogy a bevándorlás a munkahelyeket veszélyezteti. A magyarok négyötöde szerint Brüsszel politikája megbukott, szigorúbb belső szabályozásokra van szükség, hogy a menekülteket őrizetbe lehessen venni, és vissza lehessen őket toloncolni, és saját maguk fedezzék az ellátásukat.
„Jól látható, hogy a magyarok meg nem vesztették el a józan eszüket – vonta le a következtetést a miniszterelnök. Hozzátette, Magyarország döntött, a magyarok döntöttek, hogy biztos, stabil országot akarnak. Végül az egy évvel korábbi beszédének végkicsengését - bármi megtörténhet - idézve kijelentette: Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy mindannyian azt akarjuk: Magyarország olyan ország legyen, ahol nem történhet meg bármi.
|
Nem téved. Talán
Koszticsák Szilárd / MTI |
Kérdésre válaszolva Orbán úgy vélte,
valóban fennáll a lehetősége a schengeni rendszer felszámolásának, de kijelentette, ez Magyarország érdekeivel ellentétes lenne,
és amíg Brüsszel nem képes megvédeni az EU határait, addig a kormánynak saját hatáskörben, nemzetállami szinten meg kell akadályoznia a tömeges bevándorlást. Bejelentése szerint a magyar–szerb határra tervezett 175 kilométeres kerítés augusztus 31-ig megépül.
