Az idei szentendrei Performansz és Nehézzenei Fesztivállal egyidőben nyílt a művészet és élet keveredését leginkább képviselő képzőművészeti műfaj magyarországi történetéből válogató kiállítás a Szentendrei Képtár egyik kiállítóhelyén. A Kis magyar performansztörténet tárlat rendezőjével, Antal Istvánnal beszélgettünk.

Élhetek az arcodon? címmel jelent meg a Nyitott Könyvműhely kiadásában Ladik Katalin új, önéletrajzi kötete.

Egyesek azt tartják: egy köztéri szobor csak a felavatásakor és a lerombolásakor – jobb esetben az eltávolításakor – érdekes. A Rajk László által tervezett veszprémi 56-os emlékműnek egyelőre csak az utóbbi köré összpontosuló figyelemből jutott: lebontják és áthelyezik, még mielőtt hivatalosan átadták volna. Engedélyek, szerződések és szóbeli ígéretek borzolják a kedélyeket a megyeszékhelyen. Kossuth-díjas művészek és a francia Libération napilap is a védelmébe vette Rajk alkotását. Vajon a körítés mellett megnézte-e már valaki a szobrot magát? Avagy létezik-e köztéri művészet a papírokon és az aktuálpolitikán túl?

Egyiptomot tekintve mindenek előtt egy letűnt kultúra egzotikus emlékhelyére szokás gondolni. Az idő azonban nem állt meg, a kulturális élet manapság sem érdektelen. Kortárs művészetre vonatkozó tapasztalatairól Molnár Editet, a kairói Contemporary Image Collective igazgatóját kérdeztük.

Egy amerikai házaspár úgy fogalmazott, hogy a documenta 12 egy nagyon német kiállítás. Azt kívánja a nézőtől, hogy komoly művészettörténeti folyamatokról, súlyos társadalmi problémákról, a menekültek, a kirekesztettek és a megalázottak élethelyzetéről elmélkedjen és tanuljon szolidaritást, toleranciát és empátiát, ismerje meg a világ összes kultúráját és népét. Mindezt ők is fontosnak tartják, és máris bűntudatuk van miatta, de hiányolják a könnyedséget, a humort, a szórakozást.

Ma már, elkényelmesedve a városi környezetben az is extrémsportnak számít, ha felmegyünk a harmadikra lépcsőn. Lakner Antal szobrai, vagy ha tetszik "sporteszközei" a tér városi tapasztalatát kutatják. Lakner Antal gépei nemrég a Stuttgart melletti Fellbachban rendezett 10. Kisplasztikai Triennálén szerepeltek. Erről a szerepléséről és műveinek fogadtatásáról kérdeztük a művészt.

Egy újság, ami szétszedhető, falra ragasztható, vagy akár postán is elküldhető. Írás ugyan nincs benne, de megvásárlásával egy mozijegy árát megszégyenítő összegért cserébe fiatal képzőművészek munkáihoz juthatunk. A FanZinet-t kiadó Vécsei Júliával beszélgettünk.

Két budapesti képzőművész, Halász Péter és Domián Gyula augusztus első hetében életnagyságú gépkocsit állít ki a Váci utca és a Szabad Sajtó utca kereszteződésénél található K.A.S. Galériában. A Ferenciek tere irányába haladva látható a különlegesség: az autó falécekből és nejlonfóliából épült.

Ha valaki az utóbbi ötven évben meg akarta tudni, hogy merre tart a kortárs művészet, milyen új tendenciák és irányzatok lesznek meghatározóak a jövőben, csak el kellett látogatnia Kasselba a documentára, az ötévente megrendezett nemzetközi kiállításra. Miközben hosszútávon biztosra vehetjük az esemény művészettörténeti jelentőségét, az éppen látható kiállítás, ahogy a korábbiak is, máris viták kereszttüzében áll.

Lengyelországgal kapcsolatban gyakran aggasztó híreket kapunk a művészi szólásszabadság helyzetéről. A kulturális politika egészét vizsgálva a helyzet azonban korántsem annyira lehangoló: az uniós fejlesztési pénzek tekintélyes részét kulturális beruházásokra költik. Andrzej Szczerskit, a krakkói Jagelló Egyetem művészettörténész tanárát kérdeztük arról, hogy miért tartják fontosnak a politikusok a kultúrát Lengyelországban. Szczerski az ACAX / Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda Vizitorprogramjának keretében látogatott el Budapestre, és a lengyel intézményi helyzetről tartott előadást.

Egy kiállítás a vetítésről: technikatörténetre ne számítsanak. Ehelyett elgondolkozhatnak azon, vajon tényleg megunhatatlan-e, az amerikai Bruce Nauman, a videóművészet egyik fenegyerekének művészete? „Óvatos üdvözlet” a projekcióknak, hallucinációknak és az egyszerre két főigazgatónak is otthont adó, egyre bizonytalanabb helyzetű Műcsarnokból.

Illusztris társaságban találhatja magát, aki a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba látogat Kósa János kiállítására, hiszen – többek között – olyan festőóriásokat idéznek meg művei, mint Pablo Picasso, El Greco, Nicolas Poussin vagy Jean-Antoine Watteau. Ki-ki a saját szemével győződhet meg róla, hogy tud-e egy magyar művész is úgy szocreál idézeteket festeni, mint az NDK-múltból dolgozó lipcsei Neo Rauch.

Ha a Kill Billben a lenyűgöző képek és a lendületes zene elterelte volna a figyelmet a címbeli felszólításba kódolt üzenetről, akkor Tarantino most a szánkba rágja azt az üzenetet. Voltaképp nem is film a Halálbiztos, hanem egy újabb masszív tégla abban a konstrukcióban, amelyet Quentin Tarantino a mozijaival épít.

Az idei Velencei Biennále a first-ök Biennáléja. A kiállítás első amerikai főkurátora Robert Storr, Afrika először képviselteti magát az Arsenale kiállítóterébe ágyazott saját „pavilonban”, idén először kapta fotós a Velencei Biennále Arany Oroszlán életmű-díját, és Malvick Sidibé (1936) személyében az első afrikai művész vehette át a kitüntetést. Az afrikai pavilon visszás fogadtatásáról érintőlegesen már beszámoltunk.

Megjelent Nicolas Bourriaud Relációesztétika és Utómunkálatok című műveinek magyar fordítása.

Fiatal magyar képzőművészek térrel kapcsolatos reflexióit mutatja be a székesfehérvári Szent István Király Múzeum.

Június 28-án harminchárom művész közel 170 munkáját bemutató kiállítás nyílt a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóházában, s hamarosan megjelenik ugyanezzel a címmel egy vaskos monográfia is. Szilágyi Sándorral, a kiállítás kurátorával és a könyv szerzőjével fotográfia, művészet és a „fotóművészet” kapcsolatáról beszélgettünk.

Ahogy az iskolában, a nagyszünetben dől el szinte minden, ami fontos, konferenciákon a kávészünet, tárgyalások esetében pedig az ebéd számít a leghatékonyabb kommunikációs lehetőségnek. A kötetlen társasági formákra épít a június 20-án megnyílt Kitchen Budapest (KIBU), a főváros új, közösségi kutatókonyhája is.

Ma este Marcel Duchamp emlékestet tartanak az Artpool Művészetkutató Központban a művész születésének 120. évfordulója alkalmából.

Január Herceg Horo Ohl kiállítását nyitották meg nemrég a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Csók István Képtárában. Az alkotóval - akit egykor sokan Baksa-Soós János néven ismertek -  a megnyitó kapcsán beszélgettünk.