Műtárgy egy mozijegy áráért

Egy újság, ami szétszedhető, falra ragasztható, vagy akár postán is elküldhető. Írás ugyan nincs benne, de megvásárlásával egy mozijegy árát megszégyenítő összegért cserébe fiatal képzőművészek munkáihoz juthatunk. A FanZinet-t kiadó Vécsei Júliával beszélgettünk.

Elmondanád néhány szóban azoknak, akik még nem találkoztak ilyen jellegű kiadványokkal, hogy pontosan mi is az a FanZine?

Rajzlap - Szörényi Betrix
Rajzlap - Szörényi Betrix

A FanZine az angol fan (rajongó) és a magazine szavakból alkotott összetett szó. Ez egy olyan kiadvány-műfaj, ami egy csoport érdeklődési körével foglalkozik. A leglényegesebb eleme, hogy olcsón előállítható, könnyen terjeszthető (akár fénymásolással is, ezért általában fekete-fehér), és önfenntartó, amire én is törekszem, mivel magánkezdeményezésről van szó. A lap bevételének felét a művészek kapják meg honoráriumként – amit különösen fontosnak tartok, mert sajnos kiállítási alkalmakkor sem szokás honoráriumot fizetni Magyarországon – a befolyó összeg másik részét pedig a lapba forgatom vissza. A FanZine projekt része a Rajzlap megjelentetése, ami egy 16-tól 24 oldalig terjedő lap-formátumú kiadvány. A Készlet pedig egy hasonló jellegű vállalkozás: egy nyolc-tíz képeslapból álló szett. 

Mindenki, akinek a kezében láttam eddig a Rajzlapot, nagyon óvatosan lapozgatta. Nem úgy forgatták az emberek, mint egy folyóiratot, vagy egy újságot. Miben különlegesek ezek a kiadványok, hogy ilyen jellegű bánásmódban van részük? 

Műtárgyként tekintek ezekre a kiadványokra. Eleve nagyon alacsony a példányszámuk, és mindegyik számozott. A Rajzlapból mindig 150 készül, a Készletből eddig ötven, de a későbbiekben ennek változhat a példányszáma. Borítójuk sincs, fóliába vannak csomagolva, részben az olcsóbbá tételük, részben az egyedi jellegre fektetett hangsúly miatt. A Rajzlap tetszés szerint szét is szedhető, és oldalai akár a falra is akaszthatók. Ami a képeslapokat illeti: manapság már nem annyira használati tárgyként kezeljük őket, nagyon sok lakásban látni, hogy eleve dekoratív funkciót látnak el. 

Néhányan hiányolták, hogy egyik kiadványban sincs szöveg. Amennyiben ez szándékos, miért alakítottad így? 

Valóban nincs. De az összes lappal kapcsolatos információ megtalálható a csomagolásra ragasztott matricán. Már említettem azt, hogy számomra ezek eleve műtárgyak, ezért nem akartam "rájuk" írni, a rajzok címeit sem tüntettük fel külön a kiadványokban. Természetesen, amennyiben az alkotások része valamilyen írás, azt nem hagytuk ki. 

Mi alapján választod ki azokat a művészeket, akikkel együtt dolgozol? 

Olyan művészeket akartam felkérni, akik kiemelten, ha nem is elsősorban, de a rajz műfajával foglalkoznak. Az első Rajzlap elkészítésére Fodor Jánost kértem fel, mert tudtam, hogy ő már évek óta komolyan foglalkozik rajzolással. A Rajzlap második száma és az első Készlet összehangoltan jelent meg. A most aktuális Rajzlapban Szörényi Beatrix munkái láthatók, akire a Jegyzet és Vázlat kiállításon, a Stúdió Galériában bemutatott munkái alapján számítottam. A nyolc plusz egy darabból álló képeslap szett, pedig Kokesch Ádám munkáit tartalmazza. Amit még külön ki szeretnék emelni, hogy a Rajzlap nem egy művész-album, vagy katalógus, mivel nem már meglevő munkák szerepelnek benne. A művészeket arra kértem, hogy szándékosan ezt a formát szem előtt tartva készítsenek teljesen új munkákat, ami eddig működött is.  

Miért fontos számodra a rajz, mint médium, vagy kifejezési forma? 

Ennek egészen személyes okai is vannak. A rajz forma körülbelül három éve kezdett el foglalkoztatni, azóta én magam is szinte naponta rajzolok, a családomnak pedig nyomdája volt, ezért bensőségesebb a kapcsolatom a papírral. Amit igazán fontosnak tartok a rajzban az az, hogy a public-arttal együtt az utcán is megjelent, ahol más típusú érdeklődést vonz. Külföldön már régebben reflektorfényben van a műfaj, a Phaidon kiadónak is megjelent egy összefoglaló albuma, a Vitamin D, ami kimondottan ezzel a témával foglalkozik. De egy magyar példát is említve a Fészek Klub Hermann termében tartott, Hegyi Dóra által szervezett rajz-kiállítás sorozat is hatással volt rám. 

Említetted a rajz kapcsán, hogy e műfaj más, a galériák világától távol álló közönség számára is vonzó lehet. A FanZine publikálásával kiket próbálsz elérni? 

Mivel manapság kevesen járnak kortárs kiállításokra, ezért ez által a forma által olyan embereket is próbálok elérni, akik fogékonyak ugyan a dizájnra, és a művészet is érdekli őket, de nem teszik be a lábukat galériákba. A megjelenéseket ezért eseményekkel is próbálom összekötni. A Fodor János-féle szám kapcsán a KÉK-ben bulit tartottunk, melynek hangulati aláfestéseként a művész képíró utcai Stúdió Galéria WC-jében levő rajzait vetítettük. Szörényi Beatrix és Kokesch Ádám számának megjelenésekor pedig egy egyestés kiállítási környezetet teremtettünk a két művész munkáiból. Ilyenkor közvetlenül is találkozni lehet a művészekkel. Nagyon szeretnék műtárgyakat gyűjteni, de ezt nem engedhetem meg magamnak. Ebből kiindulva mások hasonló gyűjtőszenvedélyére apellálok: ezekkel a lappokkal az emberek műtárgyakhoz juthatnak egy mozijegy áráért. 

Azért ha jól tudom, nem ez az első eset, hogy akár művészi gyakorlatodban is az újság formával foglalkozol, kísérletezel. Beszélnél erről is? 

Az első "magazin" a ww névre hallgatott. Ez a Trafó Galériában rendezett Alibi Fashion Show című kiállítás katalógusa volt, lényegében egy teljes divatlap adaptáció. Melyben sok más ál-divat oldal mellet, helyet kapott egy olyan fotósorozat is, amelyben művészek, művészettörténészek és galeristák álltak modellt egy profi stáb kamerái előtt. A második magazin a "Házi Feladat – avagy hogyan készítsünk műtárgyat?"  címet kapta. Mindkettőt Kupcsik Adriánnal közösen csináltuk. Ez a barkácslap formára játszott rá, és tippeket adott az embereknek, hogy hogyan hozhatók létre otthon műtárgyak. Már ezeknél a lapoknál is megtetszett ez a típusú szervezőmunka, de a Rajzlap elsősorban a Jegyzet és Vázlat kiállításoknak a szerves folytatása, ahol ötven művészt kértünk föl arra, hogy az általa választott füzetbe – ezekben az esetekben is a keretet szem előtt tartva – hozzon létre új műveket. 

Milyen számokat tervezel még a közeljövőben?  

A következő Rajzlap szeptember 14-én este 8 órakor fog megjelenni Mécs Miklós munkáival. Ez egy főzéssel lesz egybekötve a művész ideiglenes, az FKSE Rottenbiller utcai műtermében. A novemberben bemutatásra kerülő Készlet Surányi Miklós fotósorozata lesz.  

Aki most kapott kedvet hol juthat hozzá az eddigi és majdani kiadványokhoz? 

A lap kéthavonta jelenik meg, az újabb számok avatásán lehet hozzájutni a régebbiekhez is. A projekt honlapján minden adat elérhető, és a hírlevélre is fel lehet iratkozni a juliav@vnet.hu e-mail címen. Szeptembertől a Stúdió Galériában mind a Rajzlap, mind a Készlet, bizonyos számok pedig a Kisteremben is hozzáférhetőek lesznek.

(A szöveg az Erste Bank Csoport támogatásával működő tranzit.hu kortárs művészeti kezdeményezés felkérésére készült.)

Rajzlap - Kokesch Ádám
Rajzlap - Kokesch Ádám
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.