A megújuló energiaforrások alkalmazása terén már most jobban állunk, mint azt 2010-re reméltük - derül ki az JRC (Joint Research Center, az EU közös kutatási központja vizsgálati jelentéséből. A dokumentumból ugyanakkor az is kiderül, hogy sok pénz, és még több politikai bátorság kell a 2020-ra kitűzött ambiciózus zöldenergiacélok eléréséhez.

Kína második nagy gazdaságélénkítő csomagjával a megújuló energiaforrások - köztük a szél - fokozottabb felhasználását kívánja ösztönözni. Az ázsiai ország 440 milliárd dollárt szán a célra.

Az egyén és a közösség is alapvetően kétféle módon reagálhat a válságra. Az egyik lehetőség a passzív kivárás. Ezzel csak a vesztesek közé kerülhetünk. A másik reagálási mód a győzteseké: a stratégiai gondolkodás, a válság megrázkódtatásának fölhasználása a távlatosabb jövő kialakítására. A válsághelyzet a lehetőségek újszerű értékelésére, felmérésére kötelez. Arra is "jó", hogy újraértékeljük adottságainkat és azokból sokkal többet hozzunk ki.

Tizenhat év múlva, azaz 2025-ben 7,9 milliárd ember él a földön, ebből 3,9 milliárd városlakó lesz. A népesség folyamatos növekedésének következtében kiemelt fontosságot kapnak az új, alternatív és megújuló energiafelhasználáson alapuló építészeti megoldások. Ennek kiváló példája Abu Dzabi.

Magyarország – azzal, hogy egy évtizedekkel ezelőtt kialakult energiatermelési szerkezethez ragaszkodik, és kedvezőtlen feltételeket kínál a megújulós beruházásokhoz – saját magát zárja el a (relatíve) olcsó és környezetkímélő energiaforrásoktól – állítják az Energia Klub szakértői. A zöldek szerint az ország importfüggését drámaian megnövelné a paksi atomerőmű, ráadásul az ott termelt áram eladhatatlanul drága lenne.

Európai uniós pályázati források igénybevételével Debrecenben megalakult az ország első regionális energia ügynöksége, amely nonprofit kft.-ként végez majd szolgáltató és tanácsadó tevékenységet.