Nem az a legnagyobb baj, ha a kormány kipécézi az olcsón privatizált állami vagyont felelőtlenül működtető egyik „oligarchát”, és ország-világ előtt példát statuál rajta. Még csak nem is az, ha a miniszterelnök előbb tudja, hogy őrizetbe vétel következik, mint azok a rendőrök, akik a parancsot kiadják. Az igazi probléma az, ha a vétkest nem megtalálják, hanem kinevezik. Akkor ugyanis jó esély van rá, hogy a valódi felelősök megússzák.

Megkezdődött a termelés újraindítása a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyárában - közölte Petróczi Tímea, a céget felügyelő kormánybiztos szóvivője péntek este az MTI-vel.

Csak néhány embert lehetett látni az ajkai timföldgyár bejáratainál péntek reggel hat óra, azaz műszakkezdet előtt; a termelés déltől indulhat újra az állami felügyelet alá vont cégnél.

Pont a vörösiszap-katasztrófához hasonló emberi és környezeti tragédiák azok, amelyek egy valódi jogállam próbakövei: megmutatják, vajon a közhatalom képes-e az egyébként vitathatatlanul indokoltan elkeseredett tömegek haragjától függetleníteni magát, és a felelősség tisztázására szolgáló eljárást jogállami keretek között lefolytatni.

Tegnap az Országgyűlés 336 kormánypárti, szocialista és jobbikos igen szavazattal, 13 LMP-s tartózkodás (vagyis puha igen) mellett és egy – véletlenül leadott kereszténydemokrata – nem szavazat ellenében elfogadta a „lex MAL-t”.

A Fidesz történetét nevében meghatározó Bibó István óvott attól, hogy az állam közvetlenül belekeveredjen a büntetőjogi bosszúba. Azt írta, hogy a felháborodásra való nevelés lényeges, de erre alkalmatlan eszköz a büntetőjog. Hogy a megtorlásra vezető indulatnak az államhatalom részéről történő erősítése nem a büntetőjog sajátos funkcióját emeli ki, és jogos a gyanú, hogy időleges államcélok kíméletlen keresztülvitelére szolgál.

Ez az új, az államosításra és a gondokságra létrehozott jogszabály olyan, mint a maghasadás. Lehet belőle áramot és atombombát is csinálni – véli a szakjogász az Országgyűlés által elfogadott lex MAL-ról. Az alkotmányjogász álláspontja sommásabb, részszabályozás nélkül szerinte az új szabályozásra hivatkozva szinte bármely céget a magyar állam felügyelete alá lehet vonni.