hirdetés
Legolvasottabb
Rovatok
Címlap
Belföld
Vélemény
Gazdaság
Külföld
Videó
Sport
Kultúra
Mozaik
Tud/Tech
Autó
Friss hírek
Galéria
Nolblog
Adatvédelem
Impresszum
Hírmátrix
“hét csoda”
További friss hírek
Videók
Szilágyi Áron: Nélkülük nem sikerült volna - 10 éves a MOL Új Európa Alapítványa (X)
„Vannak ennél fontosabb dolgok is” - az ország legnagyobb szavazókörében jártunk
Videó a Teréz körúti robbantóról
Szögek borítják a Teréz körutat egy nappal a robbanás után
Koncz Zsuzsa új lemeze felér az elmúlt évek tüntetéseivel
„Megnyugtat, hogy nem lettünk mindannyian zombik” - megnyílt a 16. ARC
Így ebrudaltak ki otthonából egy újabb devizahiteles családot
Még több videó
hét csoda
Magyar csodák: a pannonhalmi főapátság
Alapításának ezredik évfordulóján, 1996-ban lett a világörökség része a pannonhalmi bencés főapátság. Az épületegyüttes szinte megkoronázza a Kisalföld fölé magasodó, 282 méter magas "Pannónia szent hegyét". Látványa uralja a tájat, de a falai közé lépő látogatónak talán még ennél is megkapóbb élményt nyújt: ezer év számos építészeti stílusa és pompás művészi alkotása olvad tökéletes egységbe a rendkívüli építményben.
N. Kósa Judit
2009. október 17.
Archívum
építészet
Parlament, szegedi Dóm, Mátyás-templom...
A vidék legyőzte Budapestet azon a szavazáson, amelyet a magyar építészet hét csodájának megtalálása érdekében hirdetett meg lapunk. Nagy meglepetést azonban nem kelt az eredmény.
N. Kósa Judit
2007. március 14.
Archívum
hét csoda
Keressük együtt Magyarország 7 építészeti csodáját!
Szavazzon hét csodára március elsejéig postán vagy február 28-án éjfélig emailben és honlapunkon! A NOL szavazásán február 28-án éjfélig kattinthat, emailben is február 28-án éjfélig szavazhat, postán legkésőbb március elsején küldheti el szavazatát. Várjuk a szavazatokat, hogy a huszonegyből kiválasszuk Magyarország hét építészeti csodáját. A nevüket és címüket e-mailben megadók között tízezer forintos könyvvásárlási utalványokat sorsolunk ki. A szavazás eredményét és a nyertesek nevét március 14-én közöljük.
2007. március 01.
Archívum
Magyarország
Magyar csodák: a szegedi Dóm tér együttese
Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen.
N. Kósa Judit
2007. február 13.
Utazás
hét csoda
Magyar csodák: a Pasaréti tér, templom és buszpályaudvar
A ferencesek 1929-ben telepedtek le Pasaréten, hogy azoknak a híveknek lelki ellátásáról gondoskodjanak, akik a Budapest-Mártírok úti ferences plébániatemplomtól igen messze fekvő Pasaréten laktak. Mivel kicsiny rendházuk és kápolnájuk hamarosan szűknek bizonyult, új templom és kolostor építését határozták el.
N. Kósa Judit
2007. február 12.
Archívum
hét csoda
Magyar csodák: a Parlament
A magyarság ezeréves Kárpát-medencei jelenlétének dicsőségét és az Osztrák-Magyar Monarchia hihetetlen fejlődését volt hivatva reprezentálni az Országház monumentális épülete 1885-ben, amikor nekifogtak a megépítésének.
N. Kósa Judit
2007. február 11.
Archívum
hét csoda
Magyar csodák: a paksi templom
1987 februárjában bízta meg Kolbert Mátyás paksi plébános Makovecz Imrét egy új római katolikus plébániatemplom felépítésével. Az alkotás 1990 pünkösdjére már el is készült: a katolikusok legnagyobb ünnepén szentelték fel a Szentlélek-templomot, amely a ma már Újtemplomnak nevezett utcában áll.
2007. február 08.
Archívum
hét csoda
Magyar csodák: Mátyás-templom a Halászbástyával
Kitartó kapaszkodással, 257 lépcsőfok legyőzése árán juthatnak föl a szerencsés kevesek a budavári Mátyás-templom harangtornyának tetejébe. Semmihez sem fogható az odaföntről eléjük táruló látkép: a lábuk alatt terül el egész Budapest. Odalátszik a XIX. század végének számos más pompás alkotása is. A Hősök tere együttese, a királyi palota, a Bazilika, a Nagykörút karéja.
N. Kósa Judit
2007. február 07.
Archívum
hét csoda
Magyar csodák: a Lánchíd
"A Lánchíd éktelenül hosszú. Próbálja meg egyszer, Uram, és nem bánja meg. Sétáljon át egy hölggyel Budára, és azután jöjjön vissza, lehetőleg ugyanazzal a hölggyel. Meglátja, szerelmet fog vallani, mert a híd olyan hosszú" - ígéri Szerb Antal az egyszeri Marslakó számára írott Budapesti Kalauzban.
N. Kósa Judit
2007. február 06.
Archívum
hét csoda
Magyar csodák: a komáromi Monostori erőd
Magyarország egyik legrejtettebb kincse volt hosszú időn át a komáromi erődrendszer és leglátványosabb építménye, a hatalmas Monostori erőd. A rendeltetésszerű, azaz katonai hasznosítás megakadályozta, hogy sokan megismerhessék a rendkívül izgalmas épületegyüttest, amely évtizedeken át készült, hogy "a Duna Gibraltárja" lehessen.
N. Kósa Judit
2007. február 05.
Archívum
hét csoda
Magyar csodák: a jáki templom
Szent György tiszteletére alapított 1214-ben bencés apátságot Jákon a Ják nembeli Márton comes. Gesztusa nem volt ismeretlen a korabeli Dunántúlon, hiszen alig hat évvel korábban például a Győr nemzetségből való Pot ispán cselekedett hasonlóképpen a közeli Lébényben.
N. Kósa Judit
2007. február 03.
Archívum
hét csoda
Magyar csodák: az Iparművészeti Múzeum
Száztizenegy éves idén a százharmincötödik esztendejébe lépett Iparművészeti Múzeum. Nincs ebben semmi csodálatos: az iparművészeti is osztozott azon közgyűjtemények sorsában, amelyek megalapításuk után csak hosszú évtizedekkel jutottak önálló épülethez.
N. Kósa Judit
2007. február 02.
Archívum
hét csoda
Magyar csodák: az ING-székház a Dózsa György úton
Talán ma már föl sem tudják idézni a budapestiek, hogyan is festett a Dózsa György út akkor, amikor nem Ötvenhatosok terének, hanem Felvonulási térnek hívták a Ligetből lehasított placcot, s amikor a kies szakszervezeti negyed nézett farkasszemet a Sztálin-szobor talapzatából kialakított dísztribünnel.
2007. február 01.
Archívum
Hajdú-Bihar megye
Magyar csodák: a hortobágyi kilenclyukú híd
A Hortobágy középkori falvai mára javarészt eltűntek, de ma is számos pusztai építmény emlékeztet arra, hogy az Alföldön fontos kereskedelmi útvonalak - például az erdélyi sóút - vezettek keresztül.
N. Kósa Judit
2007. január 31.
Utazás
hét csoda
Magyar csodák: a Gresham-palota
A Lánchíd pesti hídfőjével szemben álló Gresham Budapest egyik legismertebb háza. 1907-ben azonban, amikor elkészült, még sokan emlékeztek a telken álló korábbi épületre, a Nákó-palotára, amelyet az 1830-as évek legelején építtetett fel a dúsgazdag görög kereskedőcsalád.
N. Kósa Judit
2007. január 29.
Archívum
hét csoda
Magyar csodák: az esztergomi bazilika
Két elpusztult templom emlékét is őrzi az a monumentális, klasszicista bazilika, amely az esztergomi Várhegy tetején magasodik. Még Szent István emeltette e kitüntetett helyen a Szent Adalbertnek szentelt székesegyházat, amelyet a várat elfoglaló törökök dzsámivá alakítottak, majd a visszafoglalásért vívott harcok idején felrobbant.
N. Kósa Judit
2007. január 28.
Archívum
hét csoda
Magyar hét csoda: megvan a 21-es lista
Több mint háromszáz e-mail érkezett az elmúlt hetekben a Népszabadság felhívására: ennyien írták meg nekünk, mely építményeket tartják a magyar alkotókedv csúcsteljesítményeinek. A szavazatok alapján immár formálódik a "magyar hét csoda" listája.
N. Kósa Judit
2007. január 25.
Archívum
borászat
Magyar csodák: az egri érseki pincerendszer
"Város a város alatt" - így nevezik az egriek azt a mintegy három kilométer hosszú pincerendszert, amely szinte az egész történelmi belvárost behálózza a felszín takarásában.
N. Kósa Judit
2007. január 25.
Utazás
hét csoda
Magyar csodák: a Dohány utcai zsinagóga
Felépültekor, 1859 szeptemberében még a mai képénél is monumentálisabbat mutatott a pesti zsidó hitközség reformszellemben megvalósult, hatalmas zsinagógája, amely Európában ma is a legnagyobbnak számít. Tornyai csaknem negyvennégy méter magasak, az épület ötvenhárom méter hosszú, huszonhat és fél méter széles. Akkoriban a térdéig sem értek a környező, klasszicista Pest egy-két emeletes lakóházai.
N. Kósa Judit
2007. január 24.
Archívum
hét csoda
Magyar csodák: a csarodai református templom
Még ma sem eléggé ismert és elismert kincsek lelőhelyei a Felső-Tisza-vidék apró falvai. Bármilyen furcsán hangozzék is, javarészt a vidék örökös szegénységének köszönhető, hogy a középkori plébániatemplomok szinte változatlan formában fennmaradtak: az egyházközségeknek nem tellett új épületek kialakítására, legfeljebb arra, hogy a templombelsőket faragott padokkal, szószékkel, karzattal díszítsék, és kazettás famenynyezettel fedjék be.
N. Kósa Judit
2007. január 23.
Archívum
hirdetés
Top cikkek
hirdetés
NOL Piactér
TOP 50 megfizethető étterem
1290 Ft
Sportfogadás + Nemzeti Sport
11970 Ft
Manager Magazin előfizetés
9800 Ft
Auto-Motor előfizetés
590 Ft-tól