Magyar csodák: az egri érseki pincerendszer
A különleges föld alatti világ tavasztól őszig ma is látogatható. Igazi látványossággá azonban akkor válik majd, ha a város képes lesz megvalósítani mindazokat az elképzeléseket, amelyekkel az Európa Kulturális Fővárosa 2010 versengés során állt elő.
A pincerendszer nagy részét akkor alakították ki, amikor a török kiűzése után Egerbe visszatérő püspök, Fenessy György már nem kívánt a rideg várban élni. A városban vásárolt két telket az új palota számára, az építéshez szükséges követ pedig a közeli dombból termelték ki. A tufába vágott zegzugos járatok aztán évszázadokon át borpincéül szolgáltak: itt helyezték el az egyházmegyéből behordott tizedet.
A Hatvani kaputól a Rác kapuig húzódó járatrendszert az egyházi vagyonnal együtt 1947-ben államosították. Ezt követően a pincék állaga sokat romlott, egészen az 1980-as évek közepéig, amikor is egyes szakaszokat vasbeton szerkezettel megerősítettek, másokat pedig betömedékeltek. A szigetelés sajnálatos elmaradása ugyanakkor sajátos színnel is gazdagította a pincék különös hangulatú világát: a kőből és betonból kioldott anyagok cseppkőként jelentek meg a falakon.
A járatrendszert nagylélegzetű fejlesztés színhelyévé jelölte ki az elmúlt években a város. Az érseki pincékben egy "látványparkot" szeretnének létrehozni: a játékos, interaktív bemutatóhely a város fél évezredes - a honfoglalás és Eger ostroma közötti - történelmét tárná a látogatók elé. Ehhez a különleges intézményhez csatlakozna az északi pincékben kialakítandó Tudásközpont (az elsősorban fiatalokat megcélzó tudományos játszóház), illetve egy új mélygarázs. (N. K. J.)
