Magyar csodák: a szegedi Dóm tér együttese
A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.
A templom falai már magasan álltak, amikor az első világháború kitörése megszakította a munkát. A folytatás érdekében 1921-ben indult új gyűjtés: ennek köszönhetően 1924-re állt a kupola, a következő évben a két torony, és 1930-ban felszentelték a templomot.
Addigra persze minden megváltozott. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül. A teret szegélyező falakra a történelmi Magyarország címerei kerültek, az árkádok alatt Nemzeti Pantheont alakítottak ki.
A tér különleges színfoltja a Fogadalmi templom balján álló zömök torony. A barokk Szent Demeter-templom bontásakor bukkantak elő a gótikus maradványok, amelyek egy részét - többek között Móra Ferenc követelésének engedve - megtartották. A torony belsejét keresztelőkápolnává alakították, a falakat a közeli diadalkaput is jegyző Aba-Novák Vilmos freskói díszítik. (N. K. J.)
