Ismeretlen tettesek mára virradóra meggyalázták Kádár János sírját a Fiumei úti sírkertben. A Népszabadság a helyszínen tartózkodóktól úgy értesült: a tettesek felfeszítették a márvány fedlapokat, elvitték Mária asszony, Kádár János felesége urnáját, és a néhai MSZMP-főtitkár csontjait is.

Egy orosz lap Kádár János egykori szovjet összekötő-tolmácsának kiadatlan emlékirataiból idézte azt a részt, amely arról szól, hogyan utazott 1956. november 6-án harckocsival Szolnokról Budapestre a frissen átállt magyar vezetővel együtt.

Közadakozásból állítana szobrot Szegeden Horthy Miklósnak több magánszemély és civil szervezet, például a szőregi Csodaszarvas Polgári Kör. Erről felhívást adtak ki, és Tóth Sándor Szegeden élő, Munkácsy-díjas szobrászművészt kérték föl a szobor elkészítésére. Miklós Péter római katolikus teológus kifejtette, hogy a Horthy-rendszer nem volt fasizmus, és ha korlátozott módon is, de működött a képviseleti demokrácia és a sajtószabadság. Továbbá: Horthy volt az, aki megakadályozta a fővárosi zsidóság deportálását. A kezdeményezők szerint Horthynak Szeged városa is sokat köszönhet: a Dóm tér és a klinikai tömb megépítését. A felhívás Horthy halálának 50. évfordulója alkalmából született, a szobrot pedig 2008. június 18-án, Horthy születésének 140. évfordulóján avatnák.

1989. április 12-én az MSZMP Központi Bizottságának zárt ülésén megjelent és felszólalt Kádár János, a párt 77 éves elnöke, aki ekkor már egy éve betegeskedett.

A magyar rádiófelderítők a rendszerváltozás előtt egyszer-egyszer a nagypolitikába is beleszóltak: megesett, hogy egy elcsípett titkos rádióüzenet megfejtésével egy Moszkvába tartó amerikai vezető tárgyalási esélyeit borították fel.

"Az Ik törzs tagjai olyan anyagilag és morálisan elszegényedett, önző egyének csoportja, akik elhagyták a család, a szeretet, a felebaráti érzelmek értékeit a gyilkos individualista versenyért, melyhez hasonlót a szerző csak a II. világháború poklában látott." - lábjegyzetek Lányi András A Kádár-kor alkonya című, az Élet és Irodalom hasábjain megjelent írásához.

"Kádár Jánostól 1981 nyarán tanácsot kértem, mert fel akartuk oszlatni a Lengyel Egyesült Munkáspártot, hogy új párttal kezdjünk. Ő Fock Jenőt és Aczél Györgyöt küldte, hogy lebeszéljenek erről, és megfogadtam a tanácsot. Kádárnak azonban mást is köszönhet Lengyelország. Jurij Andropovtól tudtam meg évekkel később Moszkvában: Kádár lebeszélte a szovjet vezetést arról, hogy csapatokot küldjön Lengyelországba" - mondta el egy magyar újságírónak nyilatkozva Vojciech Jaruzelski.

Elhunyt Kádár János egykori szovjet tolmács-testőre, Mihail Kupcsenko, aki 1956. november 4-től fél éven át vigyázott a magyar kommunista vezetőre, és életre szóló barátság szövődött köztük.

Varga Imre szobrászművész 1978-ban egy Kádár Jánosról készített mellszoborral köszöntötte születésnapján a pártfőtitkárt. Kádár az ajándékot és a művész levelét meleg hangú sorokban köszönte meg.