Amennyiben a brit főváros elveszti ezt a „jogot”, akkor ezen a területen bukhatja vezető szerepét, és a forgalom a chicagói és a távol-keleti tőzsdékre tolódhat át – véli Juhász Gergely, a nemesfém-forgalmazással foglalkozó Conculde Zrt. vezérigazgatója.
A London Silver Fixing jegyzését még 1897-ben kezdte meg a Sharps & Wilkins cég összesen három meghívott cég képviselőinek jelenlétében – mondta a vezérigazgató. A felek így hétköznap háromnegyed kettőkor, szombaton pedig délelőtt háromnegyed 12-kor határozták meg, azaz fixálták arra a napra az árat.
Ez a módszer azóta csupán annyiban változott, hogy az egyeztetés időpontja délre tolódott, míg az árat „összerakó” szereplők kicserélődtek, s ma már egy konferenciabeszélgetésen a Bank of Nova Scotia, az HSBC és a Deutsche Bank szakemberei ülnek össze. (Az egyeztetések eredményét bárki nyomon követheti a Silverfixing.com oldalon.)
A németek az év elején jelezték, majd áprilisban megerősítették, hogy nem kérnek ebből a megoldásból, és augusztus 14-ével kilépnek a csoportból. A háttérben a rendszert érő sorozatos bírálatok húzódhatnak meg, bár a DB indoklásában a nyersanyagágazatának leépítését jelöli meg a távozás okaként.
Sokatmondó, hogy ebbe az „elitklubba” senki sem akar belépni, ketten viszont kevesen vannak a történelmi múltú ármeghatározáshoz. Ha nem lesz harmadik szereplő, megszűnik. Ha ez valóban így alakulna, az London számára hatalmas presztízsveszteséget jelentene.
Első ránézésre nem tűnhet súlyosnak a probléma, hiszen fizikai kereskedés más piacokon is folyik, ám a befektetők határozottan igénylik ezt a fajta iránymutatást – fogalmazott a Conculde első embere. Ennek egyik oka, hogy számos származtatott pénzügyi termék akad ma már a piacon, amelynek árazását a lejáratkor az éppen aktuális londoni ezüst fixinghez kötik.
Nehéz felmérni a piaci reakciókat, az említett számtalan mögöttes termék miatt nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy az ár milyen irányba mozdulna majd el – válaszolta felvetésünkre Juhász Gergely. A legvalószínűbb, hogy ha nem sikerül valamit kitalálni, akkor rövid távon komoly forgalomcsökkenés állhat be a nemesfém keresletében.
A probléma súlyát a brit fővárosban is érzik, és nem szeretnék ezt az „ügyet” kiengedni a kezeik közül. A helyzet orvoslója pedig a London Metal Exchange (LME) lehet, amelynek van egy – igaz, halódó – ezüstkontraktusa. A fémipari börze a megmaradt két pénzintézetben partnerre is találhat, mert ők jelezték: bármilyen más fixing kialakításában benne vannak.
Ezen szereplők számára nyújtana elektronikus felületet a Reuters, amely eszközeivel hajlandó támogatni egy új rendszer kialakítását. A cél nyilván az lenne, hogy egy kevésbé kikezdhető megoldást hívjanak életre. Ha ez sikerül, s egy jó megoldást találnak, az alighanem még forgalomemelkedést is jelentene – mondta Juhász Gergely.
Egyelőre a körvonalazódó tervekről sem sokat lehet mondani, hiszen az LME és a Reuters is csak a napokban jelezte, hogy ha nem is a most fennálló rendszerben, de a fixing megtartásában benne vannak. A hátralévő mintegy bő két hónapban kell kitalálniuk, milyen megoldást tudnak a piac számára kínálni.
