A fejlesztés közösségi „támogatásból történő finanszírozhatóságának biztosítása érdekében készült” dokumentum összeállítói ehelyett csupán azt állapították meg: a finanszírozási és fizetési feltételek ellenőrzésükkor nem feleltek meg a jogszabályoknak. Amit részben az okozott, hogy az ellenőrzésre átadott közbeszerzési felhívásban a NIF már hatályon kívül helyezett vagy nem megfelelő kormányrendeletekre hivatkozott.
|
Sztráda sehol – helyette torzó borzolja a Szolnok gyors közúti elérésében reménykedők idegeit
Veres Viktor |
Ennek ellenére a 29 kilométeres sztrádaszakasz építésének néhány héttel ezelőtti leállítása nyomán úgy tűnhet, az idő akkor is az NFÜ munkatársait igazolta, ha ők – mondjuk, egzisztenciális óvatosságból – nem boncolgatták mélyrehatóan azt a problematikát, hogy közösségi források híján ugyan miből rendezheti a kormány az ország kellős közepére álmodott autópálya építésének költségeit. Kétségtelen: a közbeszerzési eljárásminőség-ellenőrzési jelentésének összegzésében vizsgált 29 megfelelőségi szempont közül a magas kockázatúként jelölt 16 pont közé a finanszírozási és fizetési feltételek is bekerültek.
Amire így utólag lehet mondani: a fejlesztési ügyeket belülről ismerők esetleg sejthették, hogy a kormány az M4-es pályáztatását, majd a kivitelezők kiválasztását akkor is elrendeli, ha Brüsszelt a beruházás pénzelésébe később sem tudja berántani. Vállalva ezzel azt, hogy ha a döntéshozók egy fedezetlen kötelezettségvállalással nem akarják megsérteni a közbeszerzési törvényt, kénytelen lesznek a honi költségvetés terhére felvállalni az útépítési számlák kifizetését. Ezt meg is tették.
Ellenkező esetben a feltételes közbeszerzéssel kiválasztott mélyépítő cégekkel aláírt kivitelezési szerződések nem léphettek volna hatályba, és az építkezés meg sem kezdődhetett volna. A magyar tárgyalódelegáció minden trükközése ellenére ugyanis Brüsszelben következetesen elzárkóztak az M4-es építésének pénzelése elől. A közbeszerzési eljárás pályázati felhívását az NFÜ észrevételeinek megfelelően korrigáló, de pénzt szerezni egyedül aligha tudó NIF mégis kifizetett nettó 48 milliárd forintot a leigazoltan elvégzett 30 százaléknyi munkáért, további 17-18 milliárdot pedig előlegként utaltak át.
Ami túl nagy összeg ahhoz, hogy a költségvetés szerepvállalása nélkül kapják meg az útépítők. Mindezek után felettébb különös, hogy a kormány épp a brüsszeli források elmaradására hivatkozva vonult vissza az M4-es építésének befejezésétől. Az útépítőknek maradt a pereskedés lehetősége, vagy az, hogy a már kiszámlázott munkáikért átutalt pénzzel elkullognak, hátrahagyva egy autópálya torzóját.
