galéria megtekintése

A Közgépre veri a kartellbotrányt a kormány

14 komment

NOL

Kartellgyanúra hivatkozva visszadobta az M4-es autópálya beruházásának támogatási kérelmét az Európai Bizottság. A kilométerenként négymilliárd forintra rúgó építési költségek kivágták a biztosítékot Brüsszelben. Úgy tudjuk, a kormány vizsgálja, hogyan tudja megépíteni a sztráda új szakaszait, ha pedig az összebeszélés gyanúja igazolódik, a károkat az érintett cégeken, köztük a Közgép Zrt.-n verik le. A költségvetés 110 milliárd forintot bukhat.

A tét nem kicsi. És a kormány igazából nehezen tudja védeni pozícióit. Mert miközben az Index értesülése szerint Brüsszelben úgy tartják, a kiugróan magas kilométerárak alighanem kartellezés nyomán alakulhattak ki, a három szakaszra bontott fejlesztés megvalósításának erősen eltúlzott költségeire nem volt, és most sincs érdemi magyarázat. Az M4-es Abony és Fegyvernek közötti kevesebb mint 30 kilométerének fejlesztésénél öt cég jutott megrendeléshez. A Colas–Swietelsky konzorciuma 46,7 milliárd, a Közgép–A-Híd páros 32,5 milliárd, a Strabag 31,5 milliárdos részt szakított.

A Tiszán épülő híd még nem lenne ok a drágaságra
A Tiszán épülő híd amúgy ok lenne a drágaságra, de a költségeket így is sokallták
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Lapunk úgy tudja, a kormányt nem lepte meg a brüsszeli döntés, a bizottság ugyanis már korábban jelezte, vizsgálja az M4-es túlárazott szerződéseinek ügyét. Így az sem volt váratlan, hogy a múlt héten visszadobták a magyar támogatási kérelmet, és határozott állásfoglalás született.

 

Utóbbi szerint

az unió a 2014–2020-as költségvetési időszakban se szakaszosan, se egyben nem kívánja finanszírozni

az M4-es már folyamatban lévő és a tervek szerint 2016-ban záruló építkezéseit. Ami alighanem azzal jár, hogy a jelenleg nagyjából harmincszázalékos készültségben lévő fejlesztések eddig igazolt munkáit sem lehet közösségi pénzből kifizetni.

Arra, hogy az M4-es autópályán dolgozó alvállalkozók közül ki nem jut majd pénzéhez, egyelőre nincs válasz, kormányzati forrásokból mindenesetre úgy tudjuk,

a döntéshozók több lehetőséget is mérlegelnek a túlárazott beruházás kapcsán.

A már megkötött kivitelezői szerződéseket például valószínűleg rövid időn belül felbontják, és vizsgálják azt is, a költségvetés saját forrásaiból hogyan lehetne építőipari torzók hátrahagyása nélkül pontot tenni az M4-es fejlesztésének ügyére. De a lehetőségek között szerepel a beruházás átstrukturálása is.

A kormányt nem lepte meg a brüsszeli döntés
A kormányt nem lepte meg a brüsszeli döntés
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Mindenesetre a hírek szerint arról nincs vita a kormányon belül, hogy ha a brüsszeli kartellgyanú beigazolódik, a károkat az ügyben érintett öt mélyépítő céggel kell megtéríttetni (ezen értesülésünket csütörtök délelőtt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek megerősítette). Már csak azért is, mert az ebből származó bevételek, az M4-es reális építési költségeinek meghatározása után komoly segítséget jelenthetnek a még hátralévő munkálatok finanszírozásában. Igaz, ehhez még el kell dönteni, mekkorák is a reálisnak tekinthető költségek, hiszen az unió által kifogásolt beruházási csomagban szereplő fejlesztések előkészítése már évekkel ezelőtt megkezdődött, és

az előzetes mérnökárak is lényegesen magasabbak voltak a hasonló projekteknél megszokottaknál.

Más kérdés, hogy az uniós támogatási keretek túltervezése miatt a 110 milliárd forintos sztrádafejlesztés közösségi finanszírozásának elvesztése összességében nem okoz veszteséget hazánk számára. Egyes vélemények szerint csupán ki kell húzni az amúgy is terjedelmes listáról a vállalhatatlanná vált projektet. Az ügy hátterét pedig a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) kell feltárnia.

Útkartell: a kormány támogatta

Teljes mellszélességgel kiálltak a kormánytagok a most Brüsszelben megbukott útépítési beruházás mellett – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője, akinek a beadványa az egész ügyet elindította. Mint lapunknak elmondta, először, még 2013-ban Németh Lászlóné fejlesztési miniszterhez, majd pedig Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult adatokkal és európai ár-összehasonlításokkal kiegészített észrevételeivel, de mindkétszer azt a reakciót kapta, hogy nincs baj a beruházással, illetve azon belül az árazással – pedig akkor még komolyabb károk nélkül lehetett volna módosítani a projektet. A kormányfő helyett válaszoló Lázár János azzal érvelt, hogy a kilométerenként közel 4 milliárdba kerülő beruházás nem „irracionálisan drága", bár ő is elismerte, hogy 2004 és 2009 között csak 2,1 milliárd forint volt az épülő magyar autópályák átlagára (és még az a szakasz is csupán 2,8 milliárdba került kilométerenként, ahol a köröshegyi völgyhíd áll). Németh Lászlóné pedig azzal hozakodott elő, hogy „a forint jelentős mozgása emeli az egységárakba bekalkulált eurós anyagbeszerzési kiadásokat, a pénzügyi költségeket pedig emeli az alvállalkozók korlátozott hozzáférése a bankgaranciához és hitelekhez" – vagyis szerinte a gazdaság lényegesen rosszabb helyzetben van, mint a kormányváltás előtt, ezért drágult meg az M4-es. Mind Lázár, mind pedig Németh Lászlóné indokolatlannak nevezte, hogy az ÁSZ vagy a KEHI megvizsgálja a beruházás pénzügyeit, és nem is indult semmilyen magyarországi vizsgálat az M4-es miatt.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.