galéria megtekintése

Több volt a Quaestor, mint bank: bűnszervezet

20 komment


Fekete Gy. Attila

Az ügyészség szerint minden szó igaz a Quaestor reklámszlogenjéből: valóban több volt, mint bank. Bűnszervezet. És valóban nem pihent a Quaestornál az ügyfelek pénze, mert már a befizetés pillanatában ellopták. Tarsoly Csaba és tíz társa az ellenük benyújtott vádirat szerint egy bűnszervezetet működtetett. És az ügyében több nyomozás még le sem zárult.


Most „csak” csalás és sikkasztás miatt nyújtott be 1548 oldalas vádiratot Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Fővárosi Főügyészség a Fővárosi Törvényszéknek január 29-én. Tovább nyomoznak még pénzmosás gyanújával egy külföldi bankkal kapcsolatos bűncselekmény miatt – itt jogsegélyre volt szükség –, és egy harmadik eljárásban közokirat-hamisítás gyanújával. Példaértékű nyomozás eredményeként sikerült kilenc hónap alatt eljutni a vádemelésig – fogalmazott ennek kapcsán Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

25 évet is kaphatnak

A „fő” ügyben 753 bűncselekmény elkövetése miatt emeltek vádat. Ibolya elmondta: a rendőrség különböző egységei és az ügyészség által végzett nyomozáshoz egy nyolcmillió forintos speciális szoftvert is igénybe vettek. Mivel a hatóság álláspontja szerint Tarsolyék tettüket bűnszervezet tagjaiként követték el, ha a bíróság megalapozottnak tartja a vádat, csak ebben az ügyben (középmértékkel számolva) akár 25 évet is kaphatnak.

 

Tarsoly 1990-ben alapította meg azt a betéti társaságot, amelyből később kft., majd zártkörű részvénytársaság lett, végül egy 47 cégből álló vállalatbirodalom. Az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Iroda és az ügyészség azonban csak 2007-ig visszamenően vizsgálták a cégcsoport gazdálkodását. Ibolya emlékeztetett rá, hogy a nyomozás kezdetén egyesek „Tarsoly védelmezőjének” kiáltották ki az ügyészséget, amiért nem tartóztattatták le azonnal. Pedig, mint mondta, aki ismeri a Fővárosi Törvényszék letartóztatási gyakorlatát, tudhatta, hogy meggyőző bizonyítékok nélkül hiába állítják a nyomozási bíró elé a gyanúsítottakat. Márpedig a feljelentésből akkor még csak az derült ki, hogy vagy bűncselekmény, vagy gazdasági csőd állhat az Magyar Nemzeti Bank által feltárt hiány mögött.

Kis hamis

– Tarsoly Csaba igyekezett önfeljelentőnek beállítani magát, tudniillik, hogy ő maga leplezte le a cégeinél történteket, de ez nem igaz – mondta a főügyész. – Amikor a Buda-Cash-ügy miatt az MNB bejelentette, hogy ellenőrzést tart a Quaestornál is, Tarsoly megpróbálta elodázni azt. Csak azután tett cégei pénzügyeiről feltáró nyilatkozatot a felügyeletnél, amikor rájött, hogy ez alkalommal nem úszhatja meg az alapos ellenőrzést.

Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

– Megelőzhető lett volna mintegy 30 ezer sértett megkárosítása, ha 2005 júliusától nem módosították volna a tőkepiaci törvényt. Az tette ugyanis lehetővé, hogy egy 10 milliós alaptőkéjű cég mindenféle ellenőrzés, előzetes hitelminősítés nélkül bocsáthasson ki sok milliárd forint értékben kötvényeket – tette hozzá a főügyész.

Bűnpártoló felügyelet

Később hozzátette, hogy már évekkel ezelőtt leleplezhetők lettek volna a Quaestor sötét ügyletei, de az akkori felügyelet a súlyos bűncselekmények nyilvánvaló gyanúja ellenére sem lépett. Hárommillió forint felügyeleti bírsággal sújtotta csupán a céget, ám a Quaestor vezetőinek kérésére ezt a tényt sem hozta nyilvánosságra. Ibolya szerint ezzel a felügyelet bűnpártolást követett el.

Arról nem kívánt találgatni, hogy mindezt hogy érte el Tarsoly és csapata. Az akkori illetékeseknek azonban nem kell felelősségre vonástól tartaniuk, mivel – ha el is követték a bűnpártolást – tettük már elévült. A 2013-es jegybanki ellenőrzéskor pedig a cég már olyan jól megszervezte saját védelmét, és olyan jól konspiráltak a vezetők, hogy az ellenőröknek esélyük sem volt egy előre bejelentett ellenőrzés alkalmával bármit is feltárni.

Nem akarták húzni az időt

A Quaestor-ügy 30 ezer sértettje körül csak annak a 232-nek az ügyében emeltek vádat, akiket 50 millió forintnál nagyobb kár ért. A többiek esetében már a nyomozást is mellőzték. Ibolya hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy az ő ügyüket nem tartanák fontosnak, és a legkevésbé sem befolyásolja a kártérítési igényüket. Azért jártak el így, mert tapasztalatai szerint az ilyen sok sértettes ügyeknek az elhúzódása mindig az elkövetőknek kedvez. Ha minden sértettet kihallgatnak, még legalább három-négy évig eltart a nyomozás. Ítélet talán tíz év múlva születhetne. S mivel mindez nem felróható a vádlottaknak, az idő múlását a bíróság enyhítő körülményként veszi figyelembe az ítéletnél. Azaz sokkal kisebb büntetést kapnak, mint amennyit megérdemelnének.

Fotó: Kovács Tamás / Népszabadság

A nyomozás során a gyanúsítottaktól 44 milliárd forintnyi vagyont foglaltak le. (Az eljárás kezdetén Ibolya még 160 milliárdra becsülte a Quaestor-vagyont, ám bizonyos vagyonelemek lefoglalását időközben meg kellett szüntetni, illetve időközben a szakértői vélemények miatt módosultak az értékek.

Megdolgozott a 25 évért

A vádlottak – kihasználva a Quaestor Értékpapír Zrt. és a KELER elszámolóház értékpapír-nyilvántartási rendszerei közti különbséget – 2007 és 2012 között az ügyfelek értékpapírjainak nagy részét eltulajdonították. Az ügyfélszámláról az értékpapírokat átvezettették a Quaestor számlájára, majd eladták.

2007 és 2012 között egyedi megbízások alapján nem létező állampapírokat értékesítettek. Ezáltal összesen 11 ügyfélnek összesen 3,2 milliárd forint kárt okoztak, amit azonban a későbbi bűncselekmények bevételeiből a lelepleződés elkerülése érdekében rendeztek.

Tarsoly pórázon
Tarsoly pórázon
Veres Viktor / Népszabadság

Miután a Quaestor-csoport fizetésképtelenné vált, ezt az ügyfelek elől elhallgatták, és így értékesítettek részben ténylegesen kibocsátott kötvényeket, részben nem létező, fiktív kötvényeket – a visszafizetés reális esélye nélkül. Így 2007 és 2015 között több mint harmincezer sértettnek okoztak kárt, közülük 232-t ért 50 millió forintnál nagyobb kár. Ők mintegy 20 milliárdot buktak.

A vádlottak 2007 és 2015 között egyes ügyfeleikkel opciós szerződéseket kötöttek fiktív vállalati kötvények megvásárlására, s ezzel több mint 500 sértettnek összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.

Tarsoly Csaba 2007 júliusa és 2013 októbere között a pénzintézet legális tevékenységéből származó bevételéből összesen 1,2 milliárd forintot lopott. Eleinte kölcsönszerződéssel próbálta leplezni a pénzkivételt, később csak vitte a pénzt.

Ezt is a baloldal nyakába varrná a Fidesz

A Fidesz szerint a baloldal minden esetben a csaló brókerek oldalára állt, és nem kártalanítottak senkit.  A kormánypárt közleményében üdvözölte a főügyészség gyors döntését, majd közölték, „a szocialista brókerbotrányok” azért történhettek meg, mert az MSZP annyira fellazította a brókercégekre vonatkozó szabályokat, hogy azok éveken át zavartalanul csaphatták be az embereket. A polgári kormány – mint írták – lezárta „az évtizedes pénzügyi korrupciót”, és kártalanítja az áldozatokat.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész előzőleg sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy az 1548 oldalas vádirat lényege, hogy a Quaestor-csoportot vezető Tarsoly Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló cégcsoport működtetése során, 2007-től bizonyíthatóan olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt. (MTI)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető