Az OTP hétfő este jelentette be, hogy a korábban kalkulált 137–147 milliárddal szemben a legújabb számítások alapján 218 milliárd forintos veszteséget is okozhat számára az ügyfeleknek járó pénz visszatérítése. A különbség magyarázata a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett számítási módszertana, amely jelentősen eltér attól, amely alapján a bankok, köztük az OTP, eddig az adósoknak visszatérítendő összeget becsülte. (Míg a bankok úgy számoltak, hogy egyszerűen összeadták az adósoknak járó összeget és felszorozták kamatos kamattal, addig az MNB szerint minden havi törlesztőrészlet esetében a túlfizetést előtörlesztésként kell figyelembe venni és az alapján hónapról hónapra újraszámolni a hiteleket.)
Az MNB iránymutatása ugyan egyelőre csak az árfolyamrésre vonatkozik, és elvileg a bankoknak nem kötelező figyelembe venniük, ám az OTP – amely jelezte is, hogy sem jogi, sem bankszakmai szempontból nem ért egyet a javaslattal – most mégis ez alapján képez céltartalékot a várható veszteségre. (A törvény szerint az elszámolás módszertanát a bankoknak kell kidolgozniuk, ám azt az MNB-nek is jóvá kell hagynia.) A bankcsoport a céltartalékot az idei második negyedévre számolja el – ez a magyarázata a rendkívüli mínusznak.
 |
OTP-fiók a kiégett Andrássy úti épület földszintjén
Lakatos Péter / MTI |
Az OTP példáját egyelőre nem követte más hitelintézet. Bár a Raiffeisen és az Erste tegnap reagált az OTP bejelentésére, de lényegében csak azt közölték, hogy továbbra is úgy számolnak, mint eddig. A Raiffeisennél úgy fogalmaztak, hogy a korábban közölt 120–160 millió eurós (37–50 milliárd forint) költségsáv felső széléhez közelíthet az ügyfeleiknek visszajáró összeg. Az Ersténél pedig szintén úgy kalkulálnak, hogy az eddigi, 300 millió eurós (mintegy 93 milliárd forint) becslésük a pontos elszámolási módszertan alapján is helytálló lesz.
Ugyan a többi pénzintézet ezt még nem tette meg, az OTP példája alapján azonban a Népszabadság újraszámolta, hogy az MNB módszertana alapján a többi nagybanknak mennyibe kerülhet az árfolyamrés alkalmazásával és az egyoldalú kamatemelésekkel beszedett pluszpénzek visszatérítése. Az összeg nagyjából a másfélszerese a korábban kalkuláltnak, s a nyolc magyarországi nagybank plusz az FHB esetében összesen akár 770 milliárd forintot is jelenthet. (Az MNB korábban a teljes hazai pénzügyi szektor terhét legfeljebb 900 milliárd forintra becsülte – a nagybankok számai alapján ez reálisnak tűnik.)
A visszafizetések jelentős tőkevesztést eredményeznek, számításaink szerint a piaci részesedés alapján a hitelintézeti szektor mintegy 80 százalékát lefedő nyolc nagybankból négynél lehet szükség tőkepótlásra, mivel a tőkemegfelelési mutató a törvényben előírt 8 százalékos minimum alá csökkenhet. A legnagyobb összeget az Erste osztrák anyabankjának kell betolnia, de elveszítheti tőkéje több mint felét a Raiffeisen, és csaknem felét a CIB és az MKB is.
További két bank, a K&H és az FHB esetében ugyan a tőkemegfelelés a határérték felett maradhat, ám annyira lecsökken, hogy tőkepótlás nélkül nem tudnak növekedni ezek a bankok. Az eddigi adatok alapján nem lesz szükség tőkepótlásra az UniCredit, a Budapest Bank és az OTP esetében – utóbbi tőkemegfelelési mutatója még így is több mint a duplája lehet a törvényi minimumnak.
