Williams – erősítette meg a halálhírt a szóvivője – az elmúlt években depresszióval küzdött. Kábítószer-függőség miatt júliusban elvonóra vonult be. „A kokainnal Isten szól, hogy túl sok pénzt keresel” – nyilatkozta korábban erről.
A seriffi hivatal csak egy nappal később, kedden hozta nyilvánosságra, hogy Williams az övével felakasztotta magát. A csuklóján vágásokat találtak, mellette pedig egy zsebkést, de a csuklóseebei nem voltak elég mélyek ahhoz, hogy végezzenek vele – közölte Keith Boyd hadnagy, a seriffi hivatal szóvivője. Boyd azt nem volt hajlandó elárulni, hogy a színész hagyott-e hátra búcsúlevelet.
„Ezen a reggelen elveszítettem a férjemet, a legjobb barátomat, és a szívem is megszakadt. A család nevében mindenkit kérünk, hogy tartsa tiszteletben ezt a gyászt, és reméljük, hogy a világ a halála helyett inkább arra a számtalan pillanatra fog emlékezni, amikor emberek millióinak szerzett örömet” – jelezte még egy hétfőn közleményben Susan Schneider, a színész felesége.
A grafikus Schneider Williams harmadik felesége volt. 2011 októberében házasodtak össze. A színésznek az első házasságából egy gyermeke, a másodikból kettő van.
Robin McLaurin Williams 1952. július 21-én született Chicagóban. Már tizenhat évesen kikívánkozott az életbe, és ezzel a lendülettel meg sem állt San Franciscóig. A hatvanas évek lázas hangulata mély nyomot hagyott benne, és ezekről az évekről később így nyilatkozott: „Aki emlékszik a hatvanas évekre, az ott sem volt..." Rövid ideig politikai tudományokat hallgatott a claremonti Men's College-ban, majd a Martin College-ban színházi tanulmányokat kezdett. Tehetsége hamarosan elvezette őt a Juilliard akadémiára, ahol többek között a színészként Oscar-díjas John Houseman alatt három évig tanult. A mentorának egyébként Jonathan Winterst tartotta. „Ezt egyszer elmondtam neki. Kérlek. A bálvány jobban tetszik – felelte.”
Iskolái végeztével Williams visszatért San Franciscóba, csatlakozott egy komikus műfajokkal foglalkozó színistúdióhoz, és túlesett első szereplésein, amelyekre kis éjszakai mulatókban kerített sort. 1976-tól kezdve rendszeresen fellépett a Los Angeles-i The Comedy Store színpadán, és ezek a szereplései hamarosan felhívták rá a televíziósok figyelmét.
Filmen a földönkívüli Mork szerepében kápráztatta el először a közönséget. Az Egy úr az űrből című sorozatban alkalmilag fellépő Williams ezzel az alakítással olyan átütő sikert aratott, hogy azon nyomban szerződtették egy egész sorozathoz. A műsor 1978-ban indult el, és tartós népszerűségének köszönhetően Williams két évre rá a filmvásznon is feltűnt, mégpedig Robert Altman Popeye című alkotásának címszerepében.
Oscar-díjra először Barry Levinson tragikomédiája, a Jó reggelt, Vietnam! miatt jelölték, a másodikat a Peter Weir rendezte Holt költők társaságában nyújtott alakításával érdemelte ki, a harmadikat pedig A halászkirály legendája miatt. Végül negyedik próbálkozásra, a legjobb férfi mellékszereplőként kapta meg az arany szobrocskát a Good Will Huntingért 1998-ban.
Golden Globe-ot többször is nyert. Az elsőt – a legjobb televíziós színésznek járót – 1979-ben adták oda neki az Egy úr az űrből-ért, az utolsót 1994-ben a Mrs. Doubtfire-ért. 2005-ben Cecil B. DeMille-életműdíjjal tüntették ki.
„Mindig csak egy szikrányi őrületet kapsz. Nem szabad elveszíteni” – mondta egyszer.
A kilencvenes évek közepén főképp vígjátékokban lehetett látni, a kétezresekben viszont a sci-fi (A kétszáz éves ember, Mesterséges értelem) és a dráma világában alkotott nagyszerű filmeket (Sötétkamra, Álmatlanság, Hazudós Jakab).
Már hosszú időn át küzdött az alkohollal és a kokainnal, mire az idősebbik fia születése előtt, 1983-ban húsz évre mind a kettőről leszokott. 2002-ben Alaszkában, az Al Pacinóval együtt készített Álmatlanság forgatása alatt kezdte újra.
Utolsó befejezett filmjét, a Ben Stiller-féle Éjszaka a múzeumban harmadik részét decemberben mutatják be. Hatvanhárom évet élt.
