Az ármegállapítás 2013 előtt szintén átlátható volt, így a szolgáltatók pert is nyertek, mivel a közműhivatal a rezsicsökkentési láz kezdetén nem „építette” az árba a szolgáltatókra kirótt közművezeték-adót és a tranzakciós illetéket. Miután Orbán Viktor indulatosan kikelt a bírósági döntések ellen, olyan szabályokat hoztak, hogy a szolgáltatóknak pernyertesség esetén sem jár emelés, és ezentúl a közműhivatal olyan díjat szab meg, amilyet akar. (Akkori értékelések szerint, mivel a per a tarifa egy kisebb elemére vonatkozott, enélkül sem kellett volna árat emelni.)
Az EU évek óta figyelmezteti Magyarországot, hogy – több más mellett – ez is ellentétes az uniós joggal. Brüsszel februárban hivatalos kötelezettségszegési eljárás formájában adott súlyt véleményének. Az unió további kifogásai között szerepel, hogy
a lakosság kevesebbet fizet az energia elszállításáért, mint a cégek. Úgyszintén nehezményezték, hogy az olcsó nyugati gázhoz vezető osztrák gázcsőhöz a kormány az állami MVM-nek kizárólagos hozzáférést biztosított.
(Mivel az MVM ezt továbbadta az offshore-szerű MET-nek, az ebből adódó profit értékelések szerint a kormányfőhöz közel álló Garancsi Istvánt is tulajdonosai között tudó magántársaság zsebébe vándorolt.) Ám ebben a magyar kabinet furamód azonnal lépett, és júliustól ismét bármely kereskedő eséllyel pályázhat az osztrák vezetéken érkező gázra.
 |
Változtatni kell a rendszerhasználati díjakon
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Magyarország megvédi a rezsicsökkentés vívmányait – derült ki a levél napvilágra kerülte miatt összehívott tegnapi tájékoztatón Kovács Zoltán kormányszóvivő és a rezsibiztosi minőségében régóta először megnyilvánuló Németh Szilárd Fidesz-képviselő szavaiból. Előbbi úgy fogalmazott, hogy mindent megtesznek a rezsicsökkentés fenntartásáért, míg utóbbi szerint tapodtat sem engednek belőle. Arról, hogy ezt pontosan miként érnék el, akár a konkrétan felmerülő kérdések kapcsán, a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem nyilatkoztak.
Kovács ugyanakkor érzékeltette, hogy maga az eljárás legalábbis még hosszú hónapokig elhúzódhat. Szavaikon az tükröződött, hogy különböző jogi technikák alkalmazásával elsősorban
az időhúzásra játszanak.
Ez olyannyira sikeres, hogy noha az állítólagos uniós panaszok között szerepel a lakossági ellátás haszonmentessége is, azóta már valamennyi külföldi hátterű szolgáltató jelezte eme jogának visszaszolgáltatását. A kormánytájékoztató előadói így alapvetően a rezsicsökkentéssel kapcsolatos politikai fordulatokat és azt ismételgették, hogy az eljárással kapcsolatos konkrét kérdésekről nem nyilatkoznak. Megemlítették: az EU számos tagállam ellen is indított energiaügyi kötelezettségszegési eljárást, ezzel azt a látszatot keltve, mintha ott is hasonló lenne a helyzet.
A valóság ezzel szemben az, hogy ugyan a többi ország is eltérhetett az uniós jogtól, ám a Magyarországétól gyökeresen eltérő irányba. Így e tárgyban szövetségeseket, ahogy eddig, ezután sem lesz könnyű találni.
A rezsibiztos sokadszorra elismételte azt is, hogy korábban Magyarország lakossági energiaára volt a legmagasabb, most pedig a rezsicsökkentés révén a második legalacsonyabb. Az ennek kapcsán sokadszorra rögzített valóság azonban az, hogy előbbi adat a vásárlóerőhöz viszonyított energiaárakra vonatkozik – amiben most a középmezőnybe tartozunk –, utóbbi pedig a tényleges árakra, amiben korábban sem álltunk az unió élmezőnyében. Az előadók a rezsivel kapcsolatos további kérdésekre szintén kitérő válaszokat adtak.
