A Tigáz is bedobta a törülközőt
A külföldi tulajdonú nagy gázpiaci szereplők közül utolsóként a Tigáz is visszaadja egyetemes szolgáltatói engedélyét. A vállalat ezzel több mint egymillió lakossági fogyasztójának, valamint a közintézményekből és a legkisebb cégekből álló ügyfélkörének mond búcsút.
Ezzel bezárult a kör: idén az összes nem állami hátterű gázszolgáltató visszaadta lakossági szolgáltatási engedélyét. A Tigáz felhívja a figyelmet, hogy a váltás alatt az ellátás zavartalan lesz, az érintett fogyasztóknak egyelőre nincs teendőjük. A folyamat az úgynevezett szabadpiaci ügyfeleket nem érinti: számukra a gázszolgáltatást a Tigáz a továbbiakban is biztosítja.
|
Mindenki más kikerült a képből
Laufer László / Népszabadság
|
Arról egyelőre nincs hír, mikortól kerülnek új szolgáltatóhoz a Tigáz ügyfelei, míg a többi társaság esetében már ismert a menetrend. A közműhivatal ugyanis a várakozásoknak megfelelően elfogadta a Főgáz ajánlatát az E.ON és a GDF Suez által ellátott, összesen mintegy 1,3 millió lakossági gázfogyasztó átvételére. A német és a francia hátterű energiacsoport az év elején úgy találta, hogy a lakosság kiszolgálása a jövőben sem kecsegtet semminemű haszonnal, így visszaadja az erre vonatkozó engedélyét. A kiírt pályázatra egyedül a tavaly állami tulajdonba került Főgáz jelentkezett. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) közleménye szerint az E.ON fogyasztói jövő január elsejével, a GDF Suezé több mint egy év múlva, 2016. július elsején kerülnek át a Főgázhoz.
Ez ugyan egyértelmű, az állami közművel kapcsolatos kommunikációt azonban a kezdetek óta számos félreértés övezi. Az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) közleménye például továbbra is az „ENKSZ-csoport tagjaként”, illetve az ENKSZ-hez „tartozóként” említi a Főgázt. A valós tulajdonosi felállás szerint ugyanakkor a Főgáz a Miniszterelnökség felügyelte Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonában áll; az ENKSZ-t a nemzeti fejlesztési tárcához tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő alapította, melynek helyébe májusban a magyar állam lépett, júniustól pedig a cégkivonat szerint a tulajdonos nevében annak jogait az MFB gyakorolja. A pontos felállást tudakoló kérdésünkre az ENKSZ-től azt a választ kaptuk, hogy az ENKSZ a Főgáz szakmai irányításáért felel. Pontosítómegkeresésünkre a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy szerződés alapján a Főgáz MFB-részesedéséhez kapcsolódó részvényesi jogokat az ENKSZ gyakorolja. Vagyis az ENKSZ tulajdonosa a magyar állam, de ebbéli jogait az MFB-nek, az pedig az ENKSZ-nek adta át.
Az ENKSZ–Főgáz gázbeszerzésére vonatkozó valós helyzet sem olvasható ki azonnal a tájékoztatásokból. A központi gáznagykereskedőt működtető állami MVM közel egy hónapja cégnevek nélkül azt jelentette, hogy a nagy szolgáltatók elfogadták a következő időszakra vonatkozó gázajánlatát. Az ENKSZ-től viszont azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ezt a Főgáz nem vette igénybe. Pontosító kérdésünkre – ENKSZ-válasz híján – a Miniszterelnökségtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Főgáz működtetéséhez biztosított gáz korábbi szerződések alapján biztosított. Mindebből azonban nem derül ki, hogy kitől és milyen áron kap gázt a Főgáz. Pontosító kérdésünkre az MVM e tárgyban közleményüknek a most felajánlott gázon túli „egyéb” értékesítésről szóló részére irányította a figyelmünket, és közölte: a Főgáz szintén az MVM-től, de egy korábbi szerződés alapján jut gázhoz. Szakértők ezt megerősítve figyelmeztettek, hogy ettől függetlenül a Főgáz beszerzési ára nem térhet el a többiekétől.
Az ENKSZ marketing- és kommunikációs igazgatóságának igazgatója, Felkai György pénteki tudósításunk kapcsán jelezte szerkesztőségünknek: a megkeresésünkre adott válaszuk, miszerint ha a közműhivatal meghirdeti a Magyar Telekom gázpiaci ügyfeleit, megvizsgálják a feltételeket és a lehetőségeket, nem a telekomcég lakossági, hanem versenypiaci ügyfeleire vonatkozott, ami szerinte korábbi közleményük alapján is egyértelmű. A Magyar Telekom ugyanakkor versenypiaci ügyfeleitől nem szeretne megválni, ez a téma nincs napirenden. Ami a telekomcég több tízezer lakossági gázfogyasztóját illeti: ők még idén augusztus elsejével egy egyszerűsített eljárás keretében – lényegében automatikusan – átkerülnek a Főgázhoz.
Akvirálnak az árampiacról is
A felek nem nyilatkoznak – közölte lapunkkal a Miniszterelnökség annak kapcsán, hogy míg az általuk korábban közöltek szerint „az MFB megveheti az Elmű-ÉMÁSZ egyetemes villamosenergia-szolgáltatási üzletágát”, addig ismereteink szerint az csak egy érték- és forgalomképtelen jog. Azt ugyanakkor tisztázták, hogy az erről május végén aláírt szándéknyilatkozat nyomán csak most indulnak a tárgyalások. A dokumentumot – amelynek másolatát nem osztották meg lapunkkal – tájékoztatásuk szerint a német RWE, a többségi tulajdonban álló Elmű, ÉMÁSZ és Mátrai Erőmű, a kormány képviseletében pedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter írta alá. Bár ebben a német EnBW is bejelenti a Mátrai Erőmű kisebbségi részvénycsomagjának eladási szándékát, e szerint nem volt aláíró; a német társaság e tárgyú tudakozódásunkra nem reagált. Kétségtelen: egy ilyen szintű iratot valóban nem gránitba vésnek. Tavaly az E.ON jelezte hasonló formában, hogy szívesen eladná az MVM-nek lakossági ellátó és ügyfélszolgálati cégét, valamint gázhálózatait. Ám friss információink szerint ez a téma már a nyilatkozat megszületése után lekerült a napirendről.
