galéria megtekintése

Öt-hat milliárd forint is lehet az elsikkasztott betét

A Buda-Cash után új dominó dőlt el a hazai tőkepiacon. A Hungária Értékpapír Zrt. piaci részesedése csak fél százalék, tulajdo­nosa két magánszemély. Az összeomlás szakértőink szerint a magyar piac „mérgezettségét" mutatja. A cég tevékenységét felfüggesztették, négy munkatársa őrizetben várja, hogy holnap délelőtt a nyomozási bíró döntsön az előzetes letartóztatásukról.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti munkatársai még csütörtök este szállták meg a brókercég Zsigmond téri székházát. A lépés ki­váltó okaként a társaságnál észlelt szabálytalanságokat ­nevezte meg az MNB, péntek reggel fel is függesztették a cég tevékenységét azzal, hogy a társaság új megbízásokat nem fogadhat el, ám az ügyfelek érdekében zárhatja a nyitott pozíciókat. Jelezték azt is, hogy – a szabálytalanságok tisztázása ér­de­ké­ben – az értékpapírok és pénzeszközök feletti rendelkezési jogosultságuk is szünetel, s a Buda-Cashhez hasonlóan a jegybank büntetőfeljelentést is tett az ügyben. Érdekesség, hogy a miniszterelnök az intézkedéssel egy időben az iránti értetlenségének adott hangot szokásos pénteki rádiós interjújában, hogy a Buda-Cash-ügyben még mindenki szabadlábon van.

Kattant a bilincs

Délutánra kiderült, hogy a malmok gyorsabban őrölnek, mint a 100 milliárdos Buda-Cash eseté­ben. A cég négy vezetőjét vette őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda pénteken az MNB feljelentése nyomán, a sikkasztás gyanújával indított nyomozás kezdetén. Az MNB feljelentésé­ben öt-hatmilliárd forintos elkövetési értéket ­valószínűsített. A déli órákban indítványozták négyük előzetes letartóztatását – tudtuk meg Gyugyi Csillától, a Pest Megyei Főügyészség szóvivőjétől. Lapunk a Budapest Környéki Törvényszékről úgy értesült, hogy a négy gyanúsítottat vasárnap délelőtt tízkor állítják a nyomozási bíró elé, aki dönt az előzetes letartóztatásukról.

 

A gyanúsítottak kiléte egyelőre nem ismert. Gyugyi Csilla ­elmondta: a megalapozott gyanú szerint a négy gyanúsított – a nyomozás jelen ál­lása szerint – 300 millió forintot sikkasztott. Ez azonban minden bizonnyal csak a jéghegy csúcsa, mivel az MNB a feljelentésében öt-hat milliárd forintos elkövetési értéket valószínűsített.

Az ügy felfejtése várhatóan nem lesz olyan bonyolult, mint a Buda-Cash esetében jósolható. Már csak azért sem, mert a cégbíró­sági bejegyzések szerint a 200 millió forintos jegyzett tőkéjű cég két tulajdo­nosa nem mindennapi módon két magánszemély: Seres István és Kecskés Lászlóné. Szakértők szerint a Hungária Értékpapír Zrt. a hazai ­piac mérgezettségét mutatja. Szerencsére a piaci részesedése a kezelt vagyont tekintve csak 0,5 százalék. A jegybank igyekezett hangsúlyozni, hogy a szabálytalansággal érintett állomány csupán töredéke a közelmúltban ismertté vált eseteknek, s nem kezeltek ­hitelintézeti ­vagyont.

Ügyfél a Hungáriánál. Nincs több tranzakció
Ügyfél a Hungáriánál. Nincs több tranzakció
Korponai Tamás / Népszabadság

Lapunknál jelentkező károsult ezzel együtt elképesztő „élményekről" számolt be a Hungáriánál. A társaságnál a jelentős összeggel számlát megnyitó ügyfél esetében hiányos volt a tájékoztatás a szerződések megkötésekor. Az aláírt dokumentumok ráadásul meglepő dolgokat tartalmaztak – mondta lapunknak Kolláth György az ügyben jogi tanácsadóként felkért alkotmányjogász.

Így például a céggel kötött megállapodás kizárta, hogy az ügyfél a saját titkát mással megossza. Ez azt is magába foglalhatja, hogy ha a partnert becsapták, nem fordulhatna senkihez tanácsért, jogvédelemért – mondja. A tanácsadást kérő személy esetében az is jogi kérdés lehet, hogy akarata ellenére olyan magas kockázati kategóriába sorolták, amely után a bróker lényegében szabadon kereskedhetett a Hungária Értékpapírhoz befizetett hatalmas összeggel a legkockázatosabb termékeket is bevállalva. Ennek véleménye szerint döntő oka csak az volt, hogy akár sorozatos veszteségek árán is milliós díjat lehessen kaszálni. Mint ahogy ugyan ezt a célt szolgálta a Hungária ügyletek után járó díjrendszere, amelyet a ügyfelük nem is ismerhetett meg. Mind ez együtt olyan helyzetet jelentett, hogy a több százmilliós vagyon egyharmada alig néhány hónap alatt elporladt.

Kolláth György ezen felül egészen megdöbbentő gyakorlatról is beszámolt. Jelzések szerint rendszeresen előfordult olyan eset, hogy az ügyfelet „steril", vagyis olyan telefonról hívták, amely nem vette fel a beszélgetést. Ebben jelezték a partnernek, hogy a hamarosan következő második hívás során – amely már rögzíti is a beszélgetést – azokat a megbízásokat, utasításokat kell bemondania, amit a bróker az első telefon során bediktál. Ezt követően érkezett is a második hívás, ahol már a cég üzletkötője által felvázolt forgatókönyv futott végig. A Hungáriának történt rövid – néhány hónapos – kaland alatt az ügyfelet a kezdetektől becsapták, aki teljesen elvesztette a bizalmát, ami még rosszabb, teljes esélytelenséggel vagyonának egy tekintélyes részét is.

Idetartozik, hogy az MSZP feljelentést tesz a Buda-Cash-ügyben. Lukács Zoltán alelnök a Fidesz, az államigazgatási és a kormányzati szervek felelősségét firtatta. Értelme­zése szerint a DRB-bankcsoport egykor takarékszövetkezet tagjai a Fidesz segítségével alakultak bankká. – Ezekből aztán alig egy év alatt eltűnt 100 milliárd forint, majd végül a Fidesz segítségével bedöntötték a bankokat – állította. Szerinte a felügyeleti és a kormányzati szervek nem tettek meg mindent a pénzintézetek megfelelő ellenőrzéséért.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.