Nemzetiesedne az OTP

Amint arról már többször is hírt adtunk, a már említett állami és magántulajdonban (egyes esetekben mindkettő) lévő társaságok kapcsolatát fűzi egyre szorosabbra a kormányzat kereszttulajdonlással, szabályozói eszközökkel és stratégiai megállapodásokkal. A kormány egyebek mellett szerepet szán a csoportnak a most formálódó állami közműszolgáltatóhoz kapcsolódó számlázási, ügyfélszolgálati és pénzforgalmi feladatok lebonyolításában, valamint az állami és uniós pénzek kihelyezésében.

A legújabb hírek szerint a 2020-ig rendelkezésre álló EU-források tizedét, 700 milliárd forintot kifejezetten e pénzintézeteken keresztül folyósítanának.

Az OTP amúgy – legalábbis jelenleg – nem szorul a nemzeti pénzügyi szolgáltatócsoport segítségére magyarországi piaci részesedése növelésében. Mind a lakossági és a vállalati hitelezésben, mind a betétgyűjtésben az átlag felett teljesített tavaly. Kérdésre válaszolva Csányi elmondta, hogy ha az orosz Sberbank végül úgy dönt, kivonul Magyarországról, akkor megvizsgálják a magyar érdekeltséget, ahogyan a Citibank lakossági üzletágára is tettek ajánlatot. Ugyanakkor a jelenlegi organikus növekedésnél nehéz lenne jobbat elérni akvizíciókkal a hazai piacon – tette hozzá.

Csányi Sándor a versenysemlegességre figyelmeztet Korponai Tamás

A bankvezér megfogalmazása szerint mindent összevetve a bankcsoport nem túl eredményes, de azért sikeres évet zárt 2014-ben. Az OTP könyveiben 102 milliárd forint adózás utáni veszteség szerepel 2014-re, szemben a 2013-as 64 milliárdos nyereséggel. A jelentős mínusz elsődleges oka az ­elszámolás: az egyoldalú kamatemeléssel és az árfolyamrés alkalmazásával beszedett pénzek visszatérítésére képzett tartalékok 156 milliárd forinttal rontották az eredményt.

Nagyobb, 38,5 milliárdos érvágást jelentett még az ukrán helyzet, valamint a magyar és a szlovák bankadó 30 milliárdja. Ennek ellenére – a tavalyi ígéretének megfelelően – idén is fizet osztalékot az OTP, részvényenként 146 forintot.