Elemzői vélemények szerint a háttérben az áll, hogy a Magyar Nemzeti Bank augusztus elsejével betétté alakította a kéthetes kötvényét, ezzel megfosztva a külföldi befektetőket attól, hogy ebben a kockázatmentes eszközben tartsák a pénzüket, ahelyett, hogy vagy a magyar államadósságot finanszírozzák magasabb hozamok elérésének ígéretével, vagy a gazdaság fejlődését segítsék elő akár hitelezéssel, akár más módon. Elemzők már meghirdetésekor figyelmeztettek a program buktatóira és felhívták a figyelmet a veszélyekre. Az MNB azonban nem változtatott.
|
| Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az is igaz, hogy a jegybank kamatcsökkentési ciklusának júliusi lezárásával, a hétről két év alatt 2,10 százalékra faragott alapkamattal már jóval nehezebb a befektetőket itt tartani. A magyar alapkamat ezzel belesimult a tartósan alacsony nemzetközi kamatkörnyezetbe, viszont a magas, a GDP 80 százalékát meghaladó és felerészt devizában jegyzett államadósság miatt sebezhetősége még sokáig kiemelkedik versenytársai közül.
A külföldi befektetők számára Magyarország jelentősen veszített vonzerejéből, s most, hogy a július végén utoljára megvásárolt kéthetes lejáratú kötvények kifutnak, sokan kiveszik eddigi profitjukat és búcsút intenek az országnak.
Forintjukat euróra vagy más devizára váltják, s az ezzel gerjesztett kereslet okozza a forint esését. Nem mindenki tesz így, többen még az állampapírpiacon próbálkoznak, ahol a múlt héten – különösen a hosszú lejáratoknál – 50-80 bázispontos hozamemelkedést is regisztráltak. A rövid lejáratokon még fokozott a kereslet, emiatt a hétfői, 3 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az Államadósság Kelező Központ (ÁKK) 50 milliárd forintra emelte a felkínált mennyiséget, miután 127 milliárdnyi igényt jelentettek be a papírokra. Az átlaghozam 1,61 százalékra mérséklődött, azaz 8 bázisponttal az egy héttel ezelőtti aukción elértnél is alacsonyabb lett.
Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője nem lát olyan kifejezett okot, ami a forintárfolyamot hirtelen így megrántaná. A az állampapírpiacon ellentétes folyamatok játszódnak le, az MNB-kötvényből kiszálló magyar bankok közül egyre többen hozzák ide a pénzüket, pótolva a távozás mezejére lépő külföldieket.
Előfordulhat, hogy az időeltolódás miatt a napi kereskedésbe fél kettő-kettő óra táján bekapcsolódó amerikaiak az 1,61 százalékos diszkontkincstárjegy-hozamra reagálva a forint gyengülésére kezdtek spekulálni.
Maga a 315-ös szint nem túlzottan aggasztó, lesz ez még magasabb is. Kuti Ákos 320 forintnál jelölte meg azt a határt, ahol a jegybanknak már határozott kommunikációval kellene beavatkoznia a forint védelmében. Ilyen árfolyamnál már komolyabb repedések is keletkezhetnek az összetartó monetáris tanácsban.
A forintgyengülésnek nincs felső limitje, az számos egyedi tényezőtől függ, ezek közül Kuti Ákos első helyen a devizahitelesek kimentésének költségvonzatait és a hitelek forintosításának problematikáját emelte ki. Ebben a kérdésben egy hónap múlva már sokkal tisztábban látunk, addig a fel-felbukkanó hírek mozgatják a piacot és az eszközök árazását. Jelenleg a konszenzusként megnevezett 900 milliárd forintos banki teher „nyomasztja” az árfolyamot – mondta lapunknak az elemző.
Pálffy Gergely szerint a jövő év közepére várt amerikai kamatemelés előbbre hozatalát övező felfokozott várakozás is begyűrűzik a magyar eszközök árazásába. Utóbbiak kamattartalma már olyan szűk, hogy a nagyban játszó intézményi befektetők elsőként ezektől válnak meg, amikor pénzre van szükségük.
A Buda-Cash devizapiaci stratégája úgy látja, hogy azok a külföldiek, akik dollárból vagy euróból finanszírozzák a magyarországi kötvényportfóliójukat, válaszút elé értek: most érdemes kiszállniuk, eladniuk hosszú lejáratú állampapírjaikat, vagy a hozamon elért eddigi nyereségüket elviszi a forint gyengülése. Pálffy szerint aki itt marad, az rövid lejáratú eszközökbe fektet, s ez az MNB-nek sincs ellenére.
A jegybank egyelőre nincs intervenciós kényszerben, de ha a gyengülés folytatódik, akkor érdemes lenne azt nyilatkoznia, hogy a 2015 végéig rögzíteni kívánt magyar ráta emelését is elképzelhetőnek tartja, amennyiben az Egyesült Államokban a gazdasági mutatók látványos javulása miatt valóban korábban elindítják a kamatemelési ciklust. Ez nyugtatóként hatna a piacra – tette hozzá.
