galéria megtekintése

Egyre nagyobb bajban az egyetemek: kiesnek a fizető diákok

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 05. számában
jelent meg.


Ónody Molnár Dóra
Népszabadság

Az elmúlt tíz évben alaposan megcsappant a költségtérítéses hallgatók száma, ez pedig a 60 milliárdos elvonás miatt húsba vágó probléma az egyetemeknek. Csak a pótfelvételi javíthat az egyre keserűbb összképen.

Bár a kormány hangzatos jelentéseket tesz közzé a felvételi után, valójában súlyos helyzetbe kerülhetnek a felsőoktatási intézmények: tíz év alatt jócskán megcsappant ugyanis a fizetős hallgatók aránya. A csökkenés a 2004/2005-ös tanév óta – akkor a hallgatók több mint fele tandíjas volt – megfigyelhető, de e jelenség lassan húsba vágó probléma lesz.

Gimnazisták a 2012-es diáklázadások idején – a helyzet rosszabb lett
Gimnazisták a 2012-es diáklázadások idején – a helyzet rosszabb lett
Kurucz Árpád / Népszabadság

A magyarázat egyszerű: az Orbán-kormány megszorító intézkedéseinek egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – áldozata a felsőoktatás: négy év leforgása alatt több mint hatvanmilliárdot vontak ki az ágazatból. Az egyetemek, főiskolák költségvetésében az államtól érkező támogatás sok helyen még az alkalmazottak alapbérére sem elég. Ezért kulcskérdés, hogy mekkora saját bevételre tesz szert egy-egy intézmény.

 

A saját bevétel egyik legfontosabb eleme – a pályázati forrásokon túl – a költségtérítéses hallgató: vagyis az a diák, aki szeptemberben beiratkozik, és azonnal készpénzzel fizet. Az a pénz biztos, és kalkulálhat vele az egyetem, szemben az államtól kapott, a hallgatók utáni támogatással, ami a bonyolult kifizetési rendszer miatt csak egy évvel később érkezik meg az intézményekhez. Már ha megérkezik, mert e pénz könnyen zárolások áldozatául eshet, ahogy arra már volt is példa.

Ennek fényében különösen rémisztő az a tendencia, hogy a költségtérítéses hallgatók lassan eltűnnek a rendszerből. Míg 2011-ben a felvettek 31 százaléka fizetős hallgató volt, idén ez az arány már csak 23 százalék. A pótfelvételi ugyan javít majd a képen, de kérdés, mennyivel. Ha az elmúlt évek kormánykommunikációjára hallgatnak a potenciális költségtérítéses diákok, akkor egyetlen fityinget sem fektetnek be a magyar felsőoktatásba. Miért tennék? Rendszeresen azt hallhatták, hogy az egyetemek lopnak, csalnak, túlképzés van, az oktatás minősége pedig csapnivaló.

Legutóbb a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt küldte rá az intézményekre a kormány, hogy igazolhassa, a rossz és felelőtlen gazdálkodásuk miatt szükség van a kancellárokra. A Heti Válaszban feltárt „visszásságok” között olvashatjuk például, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának dékánja 34 alkalommal utazott külföldre, és száz éjszakát töltött el átlagon felüli szállodákban. Hogy mit jelent az átlagon felüli, nem tudni, mint ahogy azt sem, milyen pénzből utazott, hiszen számtalan uniós projektnek feltétele a nemzetközi kapcsolatépítés.A kormány pedig rengeteg nyilatkozatban hangsúlyozta, mennyire fontos a külföldi hallgatók Magyarországra csábítása, ám úgy tűnik, ha ezért egy dékán sokat tesz, és járja a világot, akkor gyanús elemmé válik.

Ezek a történetek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a demográfiai apály és az európai uniós intézményi verseny miatt eleve csökkenő hallgatói létszámot nem kompenzálják a fizetőképes továbbtanulni vágyók.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.