|
Dohányzó fiatalok egy varsói bár előtt. Búcsút inthetnek az aromákkal vonzóbbá tett cigarettáknak.
Kacper Pempel / Reuters |
A varsói kabinet mindeközben az egészségmegőrzés bajnokaként tünteti fel magát.
– Kormányunk határozottan fellép a dohánytermékek okozta betegségek ellen. Korábban is jeleztük azonban, hogy az Európai Bizottság által javasolt megoldásokkal, köztük a mentolos cigaretta betiltásával, nem csökken a dohányzók száma – válaszolta a Népszabadság kérdésére Mariusz Kozlowski, a lengyel gazdasági minisztérium illetékese. Szerinte ráadásul a mentolos cigi csak néhány tagállamban népszerű, így a korlátozás nem az unió egészét sújtja.
Nem győzte üdvözölni a lengyel kormány határozottságát a dohánytermesztők országos szövetsége. – A mentolos cigarettákhoz használt, az ízeket jól magába szívó Burley dohányfajta teszi ki a termés negyven százalékát. Nem tudunk csak úgy átállni a Virginia dohányra – idézte Lech Ostrowskit, a szövetség elnökét a Reuters hírügynökség. S itt már komolyak a tétek: a lengyelországi dohányültetvények több mint hatvanezer embernek adnak munkát.
Hangzatos adatokkal riogat egy jelentés, amelynek apró szépséghibája, hogy a lengyel dohányipar rendelte és finanszírozta. E szerint az uniós jogszabály miatt harmincezer állás szűnik meg Lengyelországban (a termesztésben és a gyártásban). Sőt, ha ez sem lenne elég, a költségvetés évi kilencmilliárd zloty (660 milliárd forint) adóbevételtől elesik, mivel a mentolos cigaretta hívei Ukrajnából és Fehéroroszországból becsempészett áruval pótolják majd a hiányt.
|
| Toby Melleville / Reuters |
A Philip Morris olyan – ugyancsak saját zsebből fizetett – tanulmányt ajánlott lapunk figyelmébe, amely európai szinten 175 ezer munkahely eltűnését köti össze az EU-irányelvvel. Vészforgatókönyvet is felvázol, amelyben az illegális cigarettakereskedelem aránya a jelenlegi 11 százalékról 25–55 százalékra ugrik.
– Az új szabályozás garantálja, hogy a dohányterméknek olyan íze is legyen, mint egy dohányterméknek, és ezáltal mérsékli a cigarettára rászokók számát Európában – érvelt Tonio Borg fogyasztóvédelmi EU-biztos, miután a tagállamok idén tavasszal elfogadták a szigorításokat. (Ezek közé tartozik, hogy a cigisdobozok felületének 65 százalékán kötelező képes egészségügyi figyelmeztetést elhelyezni.)
A lengyelországi helyzet pikantériája, hogy Bartosz Arlukowicz egészségügyi miniszter teljes szívből támogatja az uniós irányelvet, és a fellebbezés miatt állítólag heves vitába keveredett a gazdasági tárcát vezető Piechocinskival. Az anyagi érdekek „természetesen” egy szempillantás alatt felülírták a közegészségügyi aggodalmakat.
Előzékenyen kiálltak a varsói kormány mellett a dohányipari óriáscégek lengyelországi leányvállalatai is. Andrzej Lewandowski, a JTI (Japan Tobacco International) helyi kommunikációs igazgatója például azt fejtegette a sajtóban, hogy az ominózus EU-jogszabály kidolgozását politikai okokból elkapkodták, és nem készültek megfelelő hatékonysági vizsgálatok. Nem kapkodta el viszont az elemzését a Nemzetközi Tüdőalapítvány (World Lung Foundation), amely szerint Lengyelországban egy főre évi 1586 cigaretta jut – kétszer annyi, mint Franciaországban vagy Nagy-Britanniában.
Csak az íze végett?
A dohányzás ártalmait a dohányfüsttel szokás azonosítani, holott a légúti és egyéb megbetegedések többségéért talán nem is közvetlenül a dohány (azaz a dohánynövény levelében lévő anyagok összessége) a felelős.
Az eredeti termőterület őslakói, az indiánok még mindenféle kezelés nélkül – vagy legfeljebb némi természetes fermentáció (bálában történő szárítás és erjesztés) után – szívták a dohányt, ám az ilyen füstölnivalót a jelenkor dohányosai túl erősnek és kevéssé élvezhetőnek tartanák. A dohány fermentációja ma már nagyüzemi úton, kémiai katalizátorokkal zajlik, a cigarettákban pedig többféle dohány keverékéből összeállított, íz- és illatanyagokkal dúsított mixeket találunk.
|
Így jelezte 2007-ben egy Frankfurt-közeli étterem a hamarosan életbe lépő dohányzási tilalmat.
Kai Pfaffenbach / Reuters |
A cigaretta füstjében mindenképpen ott van a papír, valamennyi vegyszermaradék a növényvédőkből, amelyekkel a dohánynövényt a termesztés során permetezik (ezek között jó eséllyel klórtartalmú, tehát az égés során rákkeltő dioxinná lebomló vegyületek is akadnak), meg még vagy hatszázféle (!) egyéb adalék, amelyeket a fermentálás és a gyártás során használnak fel. Ezek döntő többsége az élelmiszeriparban használt anyag, amelyeket az emberi fogyasztás szempontjából alaposan teszteltek, azt viszont nem feltétlenül vizsgálták, hogy mi történik, ha a füstjük a tüdőbe kerül.
A feladat nagyságát jellemzi, hogy az említett anyagok elégetése során legalább egy nagyságrenddel több, vagyis sok ezer vegyület keletkezhet, és a tudománynak legfeljebb tippjei vannak arról, mit művelnek ezek a tüdővel, illetve felszívódás után a vérrel és az emberi szövetekkel. Ilyen teljes körű, az összes lehetséges hatóanyagra és kombinációra kiterjedő klinikai vizsgálat még sosem készült és valószínűleg ezután sem fog – annak ellenére, hogy az ismert és az átlagos cigaretta füstjében az adalékok miatt megtalálható összetevők között biztosan van néhány, amelyről tudjuk, hogy rákot vagy káros mutációkat okoz.
A dohányból azonban az Egészségügyi Világszervezet útmutatása alapján nemcsak ezek többségének kellene eltűnnie, hanem minden olyan ízanyagnak, amely az eredendően kellemetlen ízű füstöt élvezhetőbbé vagy a rászokást könnyebbé teszi. A mentolon kívül ilyen például a cukor, a méz, a melasz, a koffein, a taurin és egy rakás fűszernövény, gyümölcs és vitamin. (A cukor eltüntetése különösen fontos lenne, mert egyrészt az elégése során keletkező karamell köztudottan rákkeltő, másrészt maga az édesség – egyes kutatások szerint – gyorsabban képes kialakítani a fizikai függőséget, mint a nikotin.)
A cigaretták adaléktalanítása részben azt a célt szolgálná, hogy a füst karcosabb, keserűbb legyen – ez főként az első próbálkozók elriasztását segítheti –, másrészt pedig annak a teljesen hamis látszatnak az elkerülését, hogy az ízesített, dúsított, „light" és egyéb tuningolt cigaretták kevésbé ártalmasak vagy esetleg kifejezetten egészségesek. Közben a dohánylobbi persze sír, és egyáltalán nem csak Lengyelországban: Európa-szerte munkahelyek tízezreinek elvesztésével riogat.
Jönnek a képi figyelmeztetések, távoznak a kisebb csomagolások
A dohánytermékek fogyasztása az EU-ban – becslések szerint – évente 700 ezer lakos korai halálát okozza. A döntő többség fiatalon szokik rá a dohányzásra: 70 százalékuk 18 éves kora előtt, 94 százalékuk pedig azelőtt, hogy a huszonöt éves kort betöltené. Az új (idén tavasszal jóváhagyott) irányelv célja csökkenteni a dohánytermékek és a dohányzás vonzerejét az EU-ban, különösen a fiatalok körében. A cigarettásdobozokon ezentúl kötelező lesz képi és szöveges egészségvédő figyelmeztetéseket elhelyezni. A figyelmeztetések – amelyek a doboz elülső részének és hátának 65 százalékát elfoglalják – felül kapnak helyet. Az egészségvédő figyelmeztetések láthatóságának biztosítása érdekében a csomagolásoknak téglatest alakúaknak kell lenniük. Minden egyes doboznak legalább húsz cigarettát kell tartalmaznia. A csomagoláson nem helyezhetők el reklámcélú vagy félrevezető elemek; idetartoznak az ízre vagy ízesítésre, illetve annak hiányára (például: adalékanyag-mentes) történő utalások. Hasonló szabályok vonatkoznak a cigarettasodrásra szánt dohánytermékek csomagolásaira is. (Forrás: Európai Bizottság)
