A történet kezdettől fogva pikáns, hiszen a rezsicsökkentési lázban égő Fidesz-kormány a hipermarketek túl alacsony áraival indokolta, hogy a két éven át veszteséges cégektől megvonja az élelmiszer-kereskedelem jogát. Mondván, egyes nagy áruházláncok még a veszteséget is bevállalják, csak hogy minél olcsóbb árakkal versenyezhessenek, és megfojtsák a piac kisebb, hazai szereplőit. Igaz, a szabályozás csak az ötvenmilliárd forint feletti bevételű cégekre vonatkozik.
Már akkor is kilógott a lóláb, a kabinet láthatóan minden ötletet bedobott, hogy még véletlenül se lehessenek nyereségesek a nagy láncok. A különadókat, a vasárnapi boltzárat és az élelmiszer-felügyeleti díjakat a piacra toló kormány saját gazdasági hátországát kívánja helyzetbe hozni. Ezzel egy időben Fidesz-közeli üzleti körök, mindenekelőtt a miniszterelnök mindenes üzletembere, Mészáros Lőrinc hirtelen érdeklődni kezdett kiskereskedelmi cégeknél befektetési lehetőségek iránt. A törvényekből kirajzolódott a soha ki nem mondott terv: egy-két piaci szereplőt kivonulásra késztetnek, majd a kormánypárti befektetők nyomott áron jókora darabokat szerezhetnek meg azok vagyonelemeiből, s megalapítsák a magyar hipermarketet. Orbán Viktor ki is jelentette, hogy a kiskereskedelem területén messze még a cél, azaz a magyar többség elérése.
amihez aligha jutnak közelebb, elvégre Brüsszel sorra veszi elő a piaci kiszorítósdi törvényeit. Brüsszeli forrásaink szerint érezhető, hogy a Bizottságban már nem hisznek a magyar kormány jóhiszeműségében. Ezt támasztja alá, hogy gyorsulni látszanak az ilyen eljárások, ami nem lenne lehetséges a Bizottság kifejezett nyomásgyakorlása nélkül.
Drága lehet a szabadságharc
Élelmiszer-felügyeleti díj
A szinte kizárólag a multikat sújtó, kiskereskedelmi különadó örökébe lépő és módfelett aránytalan teherről szóló szabályt az Unió rendkívül gyorsan függesztette fel, még mielőtt fizetni kellett volna. Az ügyben azóta is eljárás zajlik. Ha az unió bírósága végül szabályellenesnek ítéli a multikra sávosan kirótt adót, az áruházláncok elgondolkodhatnak, nem éri-e meg visszaperelni az ugyanilyen diszkriminatív kiskereskedelmi különadót, amely három év alatt összesen 90 milliárd forintot jelentett.
Plázastop
Az unió még 2013-ban eljárást indított a multik építkezéseit lenullázó törvénnyel szemben. Bár időközben a plázastop jogszabályt is átnevezte a kormány, Brüsszel az új szabállyal szemben is eljárást indított, amit vélhetően egyesít a korábbi eljárással. Ha végül Orbánékkal szemben döntenek, a hálózatfejlesztésükben visszatartott multik tízmilliárdokat perelhetnek ki az országtól az elmaradt haszon jogcímen.
Erzsébet-utalvány
Az uniós bíróság a napokban döntött úgy, hogy jogellenes volt az utalványok állami monopóliummá tétele. A cafeteriautalványokat a kormány arra használta, hogy a nagy láncoktól jelentős forgalmat csoportosítson át a hazai láncokhoz. Mindezt jótékonysági indoklásba csomagolták. A mostani bírósági döntés nyomán a piacról kiszorított francia cégek tízmilliárdokra rúgó kártérítési pereket indíthatnak az országgal szemben.
Vasárnapi boltzár
Eredetileg a Fidesz-frakció is ellenezte. Csak az ügyet „bizalmi kérdéssé" nyilvánító Orbán Viktor személyes fellépésére álltak be a KDNP ötlete mellé. A hazai láncoknak – CBA, Coop, Real – is be kellett zárniuk, így nekik is kárt okozott. A népszerűtlen döntésből nem lehet arcvesztés nélkül kihátrálni, ráadásul a napokban már kétes biztonsági embereket kellett bevetni az erről szóló népszavazási kezdeményezés megakadályozása érdekében.
