Mint arról írtunk, Brüsszelnek korábban már feltűnt, hogy 2012 és 2015 között a nagyobb méretű kiskereskedelmi beruházásokra meghirdetett építési moratórium alól a napi fogyasztási cikkek piacán kizárólag csak magyar tulajdonú cégek kaptak felmentést, míg a multik gyakorlatilag minden kérelmükkel lukra futottak. Az egyetlen, szabályerősítő kivétel egy Auchan üzlet építési engedélye volt, amelyről azonban nem tudjuk, hogy hol épült volna fel, mert végül nem valósult meg.
Bár papíron 2015 februárjával véget ért a plázastop, a piaci szereplőknek intézett körkérdésünkből úgy fest, hogy a diszkriminatív engedélyezési gyakorlat tovább folytatódik és az élelmiszer-kereskedelmi piacon azóta sem osztottak lapot a nemzetközi áruházláncoknak.
A magyar szabályozás immár meglehetősen fifikás. Tavaly óta nincs érvényben lévő építési tilalom a nagyobb kereskedelmi beruházásokra, ugyanakkor a beruházónak első fokon a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (HBMK) hozzájárulását kell kikérni.
|
Auchan áruház épül kilenc évvel ezelőtt. Ilyen beruházásokra manapság kevés az esély
Móricz-Sabján Simon |
Az, hogy ki kapta meg a hozzájárulást és ki nem, az titok. Míg korábban a plázastop alól felmentést megadó Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) még közölte a felmentésért folyamodó vállalkozások adatait, a HBMK – mint azt lapunknak is kifejtették – immáron nem tartja közérdekű adatnak a beruházók neveit, illetve a beruházások adatait. Vagyis, immár
teljességgel átláthatatlanná vált Magyarországon, hogy ki és miért építhet kiskereskedelmi üzletet, illetve ki nem.
(Lapunk az ügyben közérdekű adatkéréssel fordult a hivatalhoz.)
Azonban a piaci körkérdésünkből úgy fest, hogy továbbra sem bizhatnak újabb beruházásokban a nemzetközi tulajdonú áruházláncok. A mostani trendek alapján úgy tűnik, teljes hátraarcot hajtott végre a kormány a plázastop eredeti elképzeléséhez képest.
Annak idején, 2011-ben első ízben a Lehet Más a Politika (LMP) kezdeményezte, hogy alakítsanak ki egy olyan döntési modellt, amelyben a helyi közösségek ténylegesen dönteni tudnak arról, hogy saját településükön milyen kiskereskedelmi beruházást látnának szívesen, s csak e rendszer kialakításáig lett volna csak szükség építési moratóriumra.
Az ötletet a Fidesz pillanatok alatt magáévá tette, de teljesen át is formálta. A helyi közösségeket először teljesen kizárta a döntéshozatalból azzal, hogy minden kiskereskedelmi létesítményről a helyiek feje fölött, a nemzetgazdasági miniszter döntött. Az új szabályozással a helyi közösségeknek már nem csak, hogy döntési joguk nincs ezekben a kérdésekben, ám rálátásuk sem lehet arra, hogy ki és milyen kereskedelmi létesítményt akar létrehozni a településükön.
