Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek eredményeire építették a programot – ez nem csak azt jelenti azonban, hogy a kormányzati intézkedések miatt alakul minden jól. Az EU-nak most olyan programot nyújtottunk ugyanis be, amely nem számol nagyobb változással, vagyis a majdani kormányzati intézkedésekkel. Így például a számokban nem találni meg az egy számjegyű szja bevezetésének tervét sem. Hasonlóképp nem számoltak újabb rezsicsökkentéssel sem a tervekben – a program így csak a már bejelentett, elfogadott intézkedésekből eredő változásokat veszi számba, technikai kivetítésnek tekinthető csupán.
Az új intézkedéseket a majdani új kormányprogram tartalmazza majd, erről azonban nem kívánt elárulni részleteket a miniszter. Ahogy az is (nyílt) titok maradt, ő vezeti-e majd a tárcát. Varga Mihály azt hangsúlyozta, hogy a kormány tagjainak felkérése és megnevezése a miniszterelnök-jelölt hatás- és jogköre, és ezért ő nem is válaszolt arra a kérdésre, felkérték-e újból a posztra. Annyit mondott: többször egyeztetett az ügyben a kormányfővel.
Arra, hogy az új kormánynak azonban lesz némi dolga a költségvetéssel, egyetlen dolog utal. Az inflációs becslés alacsonyabb ugyanis 2014-re: a büdzsé tervezésekor még 2,4 százalékkal számoltak (ez alapján emelkedtek a nyugdíjak is), miközben most már csak 0,8 százalékkal kalkulálnak.
A jóslat szerint a hiány 2,9 százalékos marad – de kérdés, hogyan. Az alacsonyabb infláció miatt elmaradhatnak a bevételek, és tavaly szükség volt korrekcióra, az idén ezzel az anyag nem számol. Mondjuk nem is szokott. Varga Mihály azt mondta, az új kormány várhatóan májusban tekinti át a költségvetési folyamatokat, és vizsgálja meg azt, szükséges-e külön intézkedni a hiánycél tartásához.
A programban mindenesetre az szerepel, hogy nem lesz megszorítás. A kötelező a hároméves kitekintés – ez alapján a kormány évről évre egyre kedvezőbb adatokat vár. A munkanélküliségi ráta az idei 9,1 százalékról 8,2 százalékra csökken 2017-re (azt nem tudni, mennyi ebből a közfoglalkoztatott), a foglalkoztatási ráta pedig 52,4 százalékról 54,3 százalékra emelkedik. Az infláció 2015-től kezdve végig 3 százalékos lesz, a növekedés pedig 2017-re 3,1 százalékra gyorsul.
A szaktárca külön kiemeli, hogy 3 százalékot meghaladó növekedésre utoljára 2006-ban volt példa Magyarországon – és kiemelik azt is, hogy "szemben az akkori külső és belső eladósodásra, 9 százalékot meghaladó költségvetési hiányra alapozott növekedéssel" a deficit csökkeni fog az időszakban, sőt az államadósság is. Az államháztartás hiánya a jóslat szerint 1,9 százalékra csökken 2017-re, az államadósság GDP-arányos szintje is 75,2 százalékra mérséklődik.
A porgram nem számol megszorítócsomagokkal – hangsúlyozzák, az időszakban végig a külső kereslet élénkülésére, az export fokozatos (6,6-6,8 százalékos) növekedésére számítva, és azzal kalkulálva, hogy az időszakban végig élénkül a belső fogyasztás. A kormány úgy véli ugyanis, hogy tavaly növekedési fordulat történt (ebben a mezőgazdaság dinamikus teljesítménye, a kormány intézkedései mellett a beruházások felfutása játszotta a fő szerepet – utóbbit egyébként az uniós fejlesztések húzták, az agráriumban pedig a bázishatás érvényesült).
