A fehéroroszok azonban nem mozdulnak, Minszkben nem lesz Majdan, vagyis tömeges tiltakozás a vezetés ellen. Ezt sokan elsősorban az országban uralkodó rendőrállami állapotokkal magyarázzak. Amikor 2010 decemberében az elcsalt elnökválasztást követően húszezren mentek ki az utcára tüntetni, a rohamrendőrök gumibottal szétverték a tömeget, voltak, akiket hosszabb-rövidebb időre becsuktak, köztük elnökjelölteket is. Juras Hubarevics, az ellenzéki Szabadságért mozgalom alelnöke szerint szinte lehetetlen politikai agitációt folytatni, mert az emberek azt mondják: „nem akarunk Majdant”. A halálos áldozatok, az utcai verekedések, barikádok képe elrettentette Belarusz polgárait. A gazdasági helyzet némileg stabilizálódott, s a monopóliumot élvező állami média azt sugallja: Alekszandr Lukasenko, a Batyka gondoskodik népéről.
Az ukrán válság kezdetekor az elnöki hivatal törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a hadiállapotról. Ez engedélyezi katonai erő alkalmazását a tüntetések szétverésére. A lakosságnak tehát alapos oka van rá, hogy féljen. Feltehetően így van ezzel a kormányzat is, ezért készít ilyen törvényeket.
Lukasenko elnöknek nem csak a hazai ellenfeleitől kell tartania. Az ukrán válság kezdete óta elhangzott megnyilvánulásai szerint tart nagy szövetségesétől is. Nem ismerte el a Krím függetlenségét, majd Oroszországhoz csatolását, ahogy korábban az abház és dél-oszét szakadárok államocskái sem kaptak tőle elismerést. Hiába sürgette ezt Putyin. Lukasenko nyilatkozataiban többször kiállt Ukrajna területi egysége mellett, s azt hangoztatta, hogy a kelet- és nyugat-ukránok között alapjában semmi különbség nincs. Tudását akkor szerezte, amikor Lvovban szolgált a KGB-csapatoknál mint politikai tiszt. Hasonló területi-kulturális, vallási különbség Belarusz keleti és nyugati (volt lengyel) részei között is létezik.
A minszki elnök tehát joggal tart attól, hogy Oroszországban egyre fokozódik a vágy, hogy minél több orosznak tartott területet szerezzen vissza. A fehérorosz rendszert a belső ellenzék aligha fogja megrendíteni – mondta lapunknak egy névtelenül nyilatkozó ellenzéki politikus. Szerinte az ellenzék gyenge, egymással harcol, nincs egyetlen ismert és elismert vezetője sem. Az is a gyengeségét jelzi, hogy állandóan az EU-tól várja a segítséget. Így hatásos a rezsim propagandája, hogy az ellenzékiek a Nyugat fizetett ügynökei. Szerinte az eurázsiai csúcsnál fontosabb nemzetközi esemény a május 9-én kezdődő jégkorong-világbajnokság, amelyet nem fognak bojkottálni politikai okok miatt. A lapunknak nyilatkozó fehérorosz ellenzéki attól tart, hogy ezt az eseményt Lukasenko végső soron a diktatúra erősítésére használja majd.
