A Magyar Bankszövetség szerint nem szabadna a Quaestor ügyfeleit nagylelkűen, 30 millió forintig kártalanítani – a becsületes hitelintézetek kontójára. A Fidesz csúsztatásokkal és tévedésekkel teli közleményben tette helyre a bankárokat, az MNB pedig elrendelte a Hungária felszámolását. Itt a károsultak legfeljebb 6 milliót kaphatnak vissza.
Miután a Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente a Kossuth rádióban kikérte magának, hogy a tisztességes szereplőknek kell állniuk a csaló brókerek okozta kárt, amelyre ráadásul semmilyen hatályos szabályozás nem kötelezné a szektort, a Fidesz heves ellentámadást indított. Előzményként a főtitkár felrótta, hogy a devizahiteles-mentés és az elmúlt évek különadói jelentős terhet róttak már a szektorra, amelyet most meg akar fejelni a kormány a Quaestor-ügyfelek kártalanításával is.
Eredetileg ugyanis csak a fiktív Quaestor-kötvények 150 milliárd forintos állománya után járt volna kártalanítás, az is csak hatmillió forintig. Ez becslések szerint 60-80 milliárd forintos terhet jelentett volna a kártalanítási alapot feltöltő pénzintézeteknek, 90 százalékban bankoknak. A Quaestor-ügyfelek kártalanításáról szóló, múlt kedden elfogadott törvény szerint azonban minden kötvénytulajdonosnak fizetnek 30 millió forintig, amely így már mintegy 210 milliárd forintot jelent. A kártalanítást végző alap az ehhez szükséges összeget hitelből fedezi, a kölcsönt pedig a bankok befizetéseiből törleszti. A jogszabály szerint ezt a bankok a Quaestor-vagyon értékesítéséből, illetve amennyiben az nem elegendő, adójóváírásként kapják vissza.
A kormánypárt azzal érvel, hogy a quaestorosok kártalanítása ezért csak ideiglenes terhet jelent a pénzügyi szektornak, hisz a kártalanításra megelőlegezett összeget a bankok visszakapják majd a zárolt vagyonból. Abból a zárolt vagyonból, amelynek valós piaci értéke megbecsülhetetlen, hiszen egy sor eladhatatlan ingatlant tartalmaz. Ha valóban keletkezik kár – ez biztosan így is lesz –, akkor azt behajthatatlan követelésként a társasági adóból és/ vagy a bankadóból lehet majd levonni – a felszámolás lezárultával, hosszú évek múlva. Ezt követően lehet egyáltalán behajthatatlan követelésről beszélni. Vagyis betű szerint igaz, hogy a teher csak átmeneti, ám ezt úgy kell érteni, hogy azonnal kell fizetni, s jobb esetben évek múlva talán visszacsorog valami ebből.
