Könnyen lehet, hogy ennek hatása messzebbre nyúlik majd, s az nem csak a billegő ukrán export miatt lesz érdekes. A Krím félsziget „megszerzése miatt” még nem tisztázott, milyen konkrét szankciók érhetik Oroszországot. Amennyiben a gabonaszállításait is érintenék a büntető szankciók, az újabb lökést adhat az áraknak. Moszkva ugyanis a világ hatodik legnagyobb búzatermelője.
|
Átmozgatják a búzát egy Sztavropolhoz közeli orosz magtárban. A nemzetközi szankciók érinthetik az exportot is
Reuters |
Az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya idei 25 százalékos leértékelődése is felhajthatja a kukoricaárakat annál az egyszerű oknál fogva, hogy a helyi kis- és középgazdaságok kevesebbet tudnak költeni növényvédő szerekre és műtrágyára, következésképpen a gabona – főként az érzékenyebb kukorica – hektáronkénti hozama a tavalyi szint alatt maradhat, ami óvatos becslések szerint betakarításkor több mint négymillió tonnás terméskiesést okozhat.
A Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában – kiábrándítóan gyenge forgalom mellett – ugyancsak érzékelhető a drágulás. A kukorica jegyzése januárban még tonnánként 45 ezer forint alatt mozgott, míg a napokban már 51 700 forinton is kereskedtek a tengerivel. A takarmánybúza esetében a tavaly év végi 48 ezer forint körüli árakkal szemben már 53,5 ezer forintos ajánlat is bekerült a rendszerbe.
A hazai árak a gyenge forint miatt még tovább emelkedhetnek. Ennek a termelők egyértelműen örülnek, s ez egyben azt is jelenti, hogy egy kiváló idei búza- és kukoricatermés esetén akár több százmilliárd forinttal is nőhet az agrárium többletteljesítménye. Ez pedig nem lebecsülendő tétel – fogalmazott Oláh Flórián.
A takarmányfelhasználók és a fogyasztók viszont kevésbé örülnek majd az áremelkedésnek – tette hozzá Fórián Zoltán. A magasabb jegyzések szinte azonnal megjelennek a feldolgozott alapanyagok árában, így például a lisztnél.
A szakértő megnyugtatásul hozzátette, hogy az áremelkedés a terméklánc csúcsa, vagyis a fogyasztók felé jelentősen tompul majd, így nem valószínű, hogy a kenyér vagy a pékáru a búzához hasonló ütemben dráguljon. Ha marad a jelenlegi trend, akkor valamilyen szintű drágulásban biztosak lehetünk.
Amennyiben az ukrán szállítások a kialakult helyzet miatt akadoznának, az a hazai termelők számára lehetőséget kínál, a magyar termény „benyomulhatna” az ukrán áru helyére. Fórián Zoltán azonban erre nem sok esélyt lát. Akárhogy is alakul a konfliktus, az ukrán szállítások vélhetően nem szakadnak meg teljesen. Nagy reményeket Oláh Flórián sem fűzött egy ilyen új exportlehetőséghez, azt azért megemlítette, hogy a Kercsi-szoroson áthaladó ukrán gabonaszállítmányok orosz akadályoztatása új helyzetet teremtene, ekkor az észak-afrikai és a közel-keleti országokban lehetne esélye a magyar terménynek. Idáig azonban vélhetően nem fajul a helyzet.
Rengeteg múlik a politikai kapcsolatokon is – tette hozzá, mivel Románia, Bulgária és Franciaország mellett az Egyesült Államok és Ausztrália is szívesen átvenné a kieső ukrán gabonaexportőrök szerepét. Hogy ezzel együtt sem teljesen légből kapott a lehetőség, azt Irán budapesti nagykövetének szavai jelzik. Morshedzadeh Mohammad Reza a minap Debrecenben arról beszélt, hogy az ukrajnai fejlemények miatt esetleg elmaradó iráni mezőgazdasági szállításokat Magyarország pótolhatná.
Ezenfelül bizonyosan lenne kellemetlen hatása is az árváltozásoknak. Mégpedig az agrárium másik ágazatában, az állattenyésztésben a takarmányozás jócskán megdrágulhat, ami a gazdák jövedelmezőségét ronthatja. Amerikában az állattartók és a gabonatermelők 70-80 százaléka lefedezi, bebiztosítja magát ilyen fenyegető helyzet ellen a chicagói árutőzsdén. Magyarországon sajnos ez a tenyésztők háromnegyedének eszébe sem jut – mondta Oláh Flórián.
A takarmánydrágulás komoly nehézséget is okozhat az ágazatban, ugyanakkor a mezőgazdaság egészének szaldója még ezek után is pozitív maradna, mivel az agráriumon belül a gabonatermelésnek sokkal nagyobb a súlya az állattenyésztésnél. Ám hogy mennyivel, arra a sok bizonytalan körülmény miatt nem kívántak becslésekbe bocsátkozni a szakemberek.
