galéria megtekintése

Indokolatlan könnyítés a semmiért cserébe

1 komment


F. Szabó Emese

A költségvetés nem nyert a stabilitás megtakarítási számlákkal, az a 169 magánszemély viszont igen, akik megragadták a legutóbbi törvénymódosítás könnyítését. Kutatások szerint a korrupció révén évente több tízmilliárd forint vándorol külföldre.

Megugrott a stabilitás megtakarítási számla iránti kereslet, miután a kormány javaslatára a parlament extra adókönnyítést szavazott meg a 2016 júliusáig hazahozott pénzekre. A smsz számla egyfajta szemet hunyás: csak míg a gyerekeknél az a fontos, hogy az elcsent bicska visszakerüljön a papa fiókjába, addig az smsz-nél a külföldre mentett vagyon hazahozatala a tét. S ha ezt speciális számlákon helyezik el a magánszemélyek, akkor utólag nem kell megmagyarázni, honnan van. S az adóteher is kisebb, mint ha eredetileg leadózták volna.

A 2014-ben indult program csúcspontját az indulás jelentette, majd folyamatos csökkenés következett. Ezt a trendet felborította a legutóbbi módosítás. Eredetileg úgy érte meg smsz-re tenni a pénzt, ha azt évekig ott is tartotta a számlatulajdonos – az adóteher ugyanis a kapkodók számára akár 32 százalékos is lehetett, míg öt év tartás után adómentessé vált a vagyon.

Ehhez képest a módosítás a gyors fehérítést is lehetővé tette: éven belüli feltörés esetében húsz, egy év tartás után mindössze tíz százalék adót kell fizetnie annak, aki 2015 júliusa és 2016 júliusa között hozza haza a pénzét.

 

A harmadik negyedévben 5,6 milliárd forintról 11 milliárdra ugrott az smsz-ek értéke: 169 magánszemélynek megérte a módosítás. Ennyi számlát nyitottak a törvénymódosítás hatálybalépését követően – derítette ki a Blochamps Capital tanácsadó cég.

Ürítendő trezor
Christian Hartmann / Reuters

A törvénymódosítás másnak nem használt. A 11 milliárd forint után ugyanis egy-két milliárd forint adóbevétel keletkezhet, ami az államháztartás számára értékelhetetlen – egyénileg persze más a helyzet: átlagosan negyedévente rendre hatvanmillió forintot meghaladó összegek vándoroltak a számlákra.

De még az sem sokkal több, amit a teljes smsz-re tett pénzből összejöhetett adó címén. Mindösszesen eddig 62 milliárd forint jött haza, ebből reálisan tízmilliárd forint körüli adó folyhatott be. Összehasonlításképpen a szintén furcsa hátterű letelepedési államkötvény 250 milliárd forint állami bevételt hozott.

Vagyis az smsz-módosítás célja nem a költségvetés kisegítése volt, e tekintetben az smsz egy kövér kudarc: indokolatlan könnyítés lényegében semmiért cserébe. Ezek a pénzek jellemzően Svájcból és adóparadicsomokból érkeztek, ahová eddig kényelmesen el lehetett dugni a vagyonokat, az ország garantálta a titoktartást. Ez ma már nem ennyire egyértelmű, nyomós indokkal kikérhetők a svájci adatok is. Fontossá vált, hogy a nyomok nélkül lehessen a svájci szálat felszámolni.

Külföldre nem csak adózatlan milliárdokat érdemes vinni. Nemzetközi felmérések alapján az állami cégek forgalmának öt százalékát teszi ki a működésükkel kapcsolatos korrupció. Ennek hatása 35-50 milliárd forint évente, emellett a versenyszférában lecsapódó korrupciós ügyek értéke 40-60 mil­liárd forintra tehető.

Összesen több mint százmilliárd forintot tehet ki éves szinten a korrupció – ebben nincs benne az olyan határmezsgye, mint az egészségügyi zsebbe fizetős rendszer. A korrupció generálta pénz nagy része viszonylag kis értékű, amiért nem érdemes svájci számlákat létrehozni, 60-80 százalékban itthon porlik el ez az összeg. Nagyjából 20-40 százalék azonban szinte bizonyosan külföldre megy. Ennek értéke 20-35 milliárd forint lehet évente.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.