Ezek az utasok voltak szerencsések, ők a nemzetközi bankkártya-szabályzatok értelmében visszakaphatták a pénzüket egy chargeback nevű eljárás keretében. Ha valakinek ugyanis egy kereskedő levesz a számlájáról pénzt, de a szolgáltatást nem teljesíti, a szabályok szerint a bank automatikusan visszaadja a pénzt, aztán leveri a kárát a nem teljesítő kereskedőn. Ez esetben a Malévon. Csakhogy: a csődbe ment légitársaságon már semmit sem lehetett leverni, maximum beállni a sorba a felszámolás során. Amiből, mint azóta tudjuk, senkinek nem lett pénze – igaz, hivatalosan még nem is fejeződött be az eljárás.
Ekkor a kreatív bankok az utazási irodákon verték le, amit tudtak, annak ellenére, hogy a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) a Bankszövetségen keresztül felhívta az érintettek figyelmét arra, hogy több hazai és EU-s jogszabály alapján is egyértelmű, hogy amikor egy iroda egy légitársaság járatára elad egy repülőjegyet, azt a légitársaság nevében teszi - így a légi fuvarozási szerződés az utazó és a légitársaság között jön létre –, azaz egy utazási iroda nem tehető felelőssé azért, hogy utána a jegyvásárló ténylegesen elrepülhet-e. Ez a bankokat nem igazán érdekelte, hiszen pozícióban voltak: a legtöbb kártyát is elfogadó utazási iroda náluk is vezetett számlát, tehát könnyen rátehették a kezüket a pénzre.
Az pedig már csak az ügy pikáns része, hogy épp a hazai kártyaelfogadó rendszerek alacsony műszaki színvonala tette lehetővé ezt a helyzetet. Tőlünk nyugatabbra a repülőjegy-irodákban olyan a kártyaelfogadás, hogy a repülőjegyet közvetlenül a légitársaság terheli be a kártyán, az utazási iroda pedig a saját munkadíját. Nálunk azonban közvetlenül az irodához fut be a pénz, s a repülőjegyek kiállítását is koordináló nemzetközi szervezet, a IATA szedi be az irodáktól és utalja tovább a légitársaságoknak.
|
| Visszakaphatják pénzüket a hoppon maradt utasok |
Az STA Travel esetében 18 vásárlás ellenértékét, több mint 1 millió forintot vett vissza a K&H Bank, ami nem sok. Az iroda mindenesetre perelt, az eljárást pedig figyelemmel kísérte a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmus főosztálya részéről dr. Gyenizse Dorottya.
- Hónapokba tellett olyan jogászt találni, aki hajlandó volt vállalni az ügyet a nagy bankok ellenében – mondta Hajdú Attila, az iroda ügyvezetője. Végül egy fiatal, pénzügyi területen is tapasztalt jogász, dr. Stefanics Péter vállalta el az ügyet, mely 4 év alatt kétszer is megjárta a bíróság első és másodfokát. Győzelme azt jelenti, hogy egy ügynök, ha szabályszerűen folytatja saját működését, nem tehető felelőssé az általa képviselt tényleges szolgáltatók munkájáért, vagy éppen csődjéért. Ez utazási irodai szektoron túlmutat, hiszen elég csak a biztosítási vagy az ingatlan ügynökökre gondolnunk.
