Handó még reméli, hogy a kormányt érdekli a véleménye

Érdemben arra sem reagált, hogy Lázár János miniszter szerint teljes az egyetértés a közigazgatási bíráskodás átalakítása kapcsán. Az elnök mindössze annyit mondott, hogy fel kellett hívniuk a kockázatokra a figyelmet, és reményei szerint a véleményüket hasznosítani fogják. Utalt arra is, hogy az elképzelés 27 sarkalatos törvényt érint, ezért annak megvalósításához kétharmados többségre van szükség.

Tett emellett egy meglepő kijelentést is Handó Tünde: elképzelhetőnek tartja, hogy az új felsőbíróságon ne csak jogászok dolgozzanak, hiszen a közigazgatási bíráskodás különféle területei nemcsak jogi, hanem más speciális szakismeretet is követelnek. A hivatal álláspontja viszont az összefoglaló jelentés szerint az volt, hogy amennyiben a végrehajtó hatalomból sokan érkeznek a bírói karba, az a „jogállamiság alkotmányos követelményének sérülésére hivatkozó kritikai álláspont megfogalmazására ad – kétségkívül nem kevés – alapot”.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) leköszönő elnöke, Gerber Tamás felvetette, hogy a közigazgatási bíráskodás tervezett átalakítása a testület hatásköreit is érintheti. Kérdéses – mondta –, hogy a különbíróságra érvényes lesz-e bírák etikai kódexe, s az is, hogy a tanács a személyzeti, illetve a költségvetési kérdésekben ma meglevő jogköreit e fórum esetében miként gyakorolhatja majd. A közigazgatási bíráskodás ügye egyébként a testület keddi – a sajtótájékoztatót követő – ülésének napirendjén is szerepelt.

Hajdu István, az OBT új soros elnöke elmondta: a testület folytatja a bírókiválasztás egységes, objektív gyakorlatának kialakítására irányuló munkát. A nyáron életbe lépett integritási szabályzat kapcsán kiemelte: a belső – magatartásra, életvitelre vonatkozó – kontroll a bírák érdeke, s ez a közbizalom további erősítését szolgálja. Leszögezte: nagyon fontos, hogy a bírákat meg se közelítse a korrupció.