A kvótanépszavazásra bocsátott kérdés nem felel meg a jogszabályi és alkotmányossági követelményeknek, ezért azt nem lehetett volna hitelesíteni – állítja az Eötvös Károly Intézet.
Egy keddi háttérbeszélgetésen arra hívták fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés semmire nem kötelezheti az uniós menekültpolitika alakítása kapcsán a kormányt, mert a kabinet maga határozza meg, hogy milyen álláspontot képvisel az Európai Unió testületeiben, ráadásul az sem derül ki, pontosan mire vonatkozik a kezdeményezés.
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – erről kell dönteniük az embereknek. Október 2-áig a választópolgároknak végig kell gondolniuk, hogy a magyar állampolgárok közösségének milyen humanitárius és nemzetközi jogi kötelezettségei vannak a menekültválság áldozataival szemben – hangsúlyozzák a jogvédők. Tehát mérlegelniük kell, hogy mit jelent a döntés Magyarország szabadon vállalt, és a polgárok nagy többsége által ma is támogatott közös európai eszme és annak intézményes letéteményese, az Európai Unió jövője szempontjából.
Az intézet álláspontja: aki erkölcsi kötelességének érzi humanitárius okokból igennel szavazni, részvételével maga is az illiberális állam hatalomgyakorlásának eszközévé válhat, mert miközben az igenek minden bizonnyal kisebbségben lesznek, hozzájárulnak a népszavazás érvényességéhez. Aki viszont nemmel szavaz – figyelmeztetnek –, a kormány gyűlöletkampányát fogja igazolni. Ráadásul nem is tudható pontosan, ezzel mire ad felhatalmazást a választó, mert jogilag meghatározhatatlan, hogy az Országgyűlésnek mit kell tennie, ha a referendum eredményes lesz.
