Besorolásunk a hozzánk legelnézőbben viszonyuló Fitch Ratingsnél negyedik éve a BB+ kategóriában ragadt, hasonlóan a Ba1-es szintet tartó Moody’s-hoz. E két cégnél csupán egyetlen fokozatra vagyunk a befektetésre már ajánlott kategóriától, míg a Standard & Poors’s-nál két fokozatot kellene javulnunk ehhez.
Pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium ódákat zengett a kormány elért eredményeiről és az ország külső megítélésének jelentős javulásáról, ám sem ez,
sem a pénteken közölt, bizakodásra okot adó makroadatok nem győzték meg a válság utáni poszttraumás sokkból lassan ocsúdó hitelminősítőket.
Az NGM nem kertelt, mint fogalmaznak: „A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő növekedési adatok, valamint a csökkenő hiány és államadósság egyértelműen jelzik, hogy idén a hitelminősítőknek javítaniuk kell Magyarország besorolásán.”
Igényének egyúttal azzal is nyomatékot adott, hogy javuló államadósság pályáról számolt be, a KSH által váratlanul megemelt tavalyi GDP-adatra hivatkozva. Eszerint tehát téves volt a jegybank által február közepén kiszámolt 77,3 százalékos GDP-arányos adósságráta, amivel az egy évvel korábbi állapotot konzerváltuk volna. Ehelyett folytatódott az adósság lassú leépítése: az év végén 76,9 százalékos adósságszintnél járunk. Igaz ez nem radikális mértékű csökkenés, de nem ezen, hanem a trenden van a hangsúly.
A hitelminősítők számára a régióban kiugróan magasnak számító adósságráta és azon belül is a devizaarány 40 százalékot meghaladó szintje okoz komoly fenntartásokat, emellett visszatérő elem az értékelésükben a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, az adóztatás körüli kuszaság és a bankrendszer hitelezési hajlandóságának, s ezen keresztül a nem állami és nem uniós forrásból táplálkozó beruházások finanszírozásának mesterséges visszaszorításával kapcsolatos kritika. A szerkezeti reformok elmaradását már megemlíteni sem érdemes.
Kétségtelen, hogy számos barátságosabb lépést tett a kormány az utóbbi időben,
elég a hitelminősítők által bőszen kritizált bankadóból való lassú kivonulás ígéretére gondolni, amit maga Orbán hangoztatott az Erste Bankban történő 15 százalékos állami bevásárlás szándékának kinyilvánításakor. Az államadósság forint forrásokból való belső finanszírozása felé halad a kormány, ezzel kiküszöbölve egyrészt az árfolyamkockázatokat, másrészt tompítva a külföldi befektetőktől való függésünket.
A befektetési alapok megadóztatásával pedig a lakossági megtakarításokat még inkább az állampapírpiac felé terelné jövőre a kormány, amely devizakötvény-kibocsátást nem is tervez 2015-re. Ez is méltánylandó szempont az adósságbesorolás revíziójakor, mint ahogy az elismerésre méltó költségvetési szigor is pluszpontokat jelent.
Kérdés, a diplomáciai elszigeteltség, amit Orbán látványos oroszbarát politikai elköteleződésével „kivívott’ Magyarországnak, mekkora szeplőt ejt a pozitív folyamatokon.
A londoni pénzügyi elemzők szerint ez nem szempont, a magyar gazdaság makrofolyamatai alapján indokolt lenne Magyarország államadós-osztályzatainak idei felminősítése. A Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzőstábja szerint megalapozott lenne, hogy legalább a két legnagyobb nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service és a Standard & Poor’s javítsa a magyar szuverén adósbesorolásokat 2015-ben.
Különösen a S & P esetében lenne ez indokolt, mivel - mint említettük - ez a cég a befektetési ajánlású kategória alsó szélétől két fokkal elmaradó besorolással tartja nyilván Magyarországot. Az S & P 2015-re szóló felülvizsgálati menetrendjében Magyarország március 20-án, majd szeptember 18-án kerül sorra, a Fitch Ratingsnél május 22-én, majd november 20-án - sorolja a dátumokat az MTI. A Moody’s legközelebb július 10-én, majd november 6-án vizsgálja ismét a magyar besorolásokat. Elképzelhető, hogy a hitelminősítők megvárják a felminősítéssel a devizahitelek forintosításának hatásait, azzal ugyanis egy újabb rizikófaktort lehet kipipálni.
Mindamellett egy felminősítés megkésett erkölcsi győzelmet jelenthet a kormány számára, annak érezhető piaci hatásai viszont nem lesznek. A piacokon ugyanis már képletesen és a gyakorlatban is a befektetői sávban van Magyarország. A hitelminősítői figyelmeztetések csak azon befektetők számára kötelezőek, akik üzletszabályzatukban ehhez kötötték kockázatvállalási hajlandóságukat.
