A bankok témát adtak
Az már kevésbé volt boldogító, hogy a Citigroup bejelentette: tizenegy országban, köztük Magyarországon értékesíti lakossági üzletágát. A döntés nálunk a Citibank ügyfeleit érinti, kapkodásra azonban nekik sincs okuk. Információnk szerint a bank még csak most kezd vevőt keresni magyarországi ügyfélállományára, így akár egy év is eltelhet addig, mire az adásvételi szerződésre az eladó, a vevő és a pénzügyi felügyelet is ráüti a pecsétet.
|
Kapkodásra nincs ok
Kocsis Zoltán / Népszabadság/archív |
Az érintettek ráérnek akkor eldönteni, hogy maradnak az átvevő pénzintézetnél, vagy új szolgáltató után néznek. A Citibank közleménye szerint mindenesetre az ügyfelek kiszolgálása addig is változatlanul, a jelenlegi ügymenet szerint folytatódik. A Citibank egyébként jó régen, 1985-ben telepedett meg Magyarországon, a korábban részvénytársasági formában, vagyis önálló bankként működő pénzintézet 2009 óta az írországi székhelyű Citibank Europe plc fióktelepeként van jelen.
Itteni tevékenységéről azóta csak kevés adatot közöl, ezekből pedig nem derül ki, hogy a döntés mennyi ügyfelet, illetve mekkora betét- és hitelállományt érint. A Magyar Nemzeti Bank Aranykönyvéből annyi kiderül, hogy a Citibank itteni mérlegfőösszege 2013-ban 943 milliárd forint, amely alapján a nagyobb méretű közepes bankok közé tartozik. (Összehasonlításul: a nagy, lakossági bankok közül az Erste mérlegfőösszege 2293 milliárd, míg a Raiffeisené 1869 milliárd forint.) A bank által kezelt betétek összértéke tavaly év végén 429 milliárd forint volt, míg a kihelyezett hitelek értéke 142 milliárd forintra rúgott. A csoport Magyarországról nem vonul ki teljesen: továbbra is kiszolgálja vállalati és intézményi ügyfeleit, míg a nyáron budapesti szolgáltatóközpontjának kibővítéséről döntött.
A Miniszterelnökségnél az MKB
A hét második felében tették közzé a Magyar Közlönyben azt az ugyancsak a hazai hitelintézeti piacot érintő hírt, hogy az MKB Bank Zrt. felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlójának a Miniszterelnökséget jelölte ki 2018. december 31-éig Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Az ügy háttere, hogy a Bayerische Landesbank július 24-én jelentette be, hogy a magyar kormány vásárolja meg az MKB Bank Zrt.-t, a kormány 55 millió eurót fizet a bankért, a BayernLB ugyanakkor elengedi az MKB 270 millió eurós tartozását.
|
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az első lépés
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezt megerősítve azt közölte, hogy az MKB megvétele az első lépés a magyar bankrendszer konszolidációjában, amellyel a kormány célja, hogy olyan működőképes, erős, hitelezésben aktív bankrendszer jöjjön létre, amelyben a hazai tulajdon aránya fokozatosan nőhet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) szeptember végén hagyta jóvá, hogy a magyar állam 99,99 százalékos tulajdonrészt szerezzen az MKB Bank Zrt.-ben. A döntés egyúttal a bank által teljesen vagy részben birtokolt leányvállalatokban való állami tulajdonszerzést is jelent. Az NFM pedig szeptember 30-án jelentette be, hogy sikeresen és a tervek szerint zárult az adásvételi ügylet az MKB Bank régi és új tulajdonosa között.
Alkotmánybíróság előtt a devizahitelek
Az ugyancsak a hazai pénzintézeti szektort érintő fejlemény volt, hogy a héten első alkalommal tárgyalt az Alkotmánybíróság (AB) a devizahitel-szerződések részleges tisztességtelenségét kimondó törvény megsemmisítésére irányuló bírói indítványokról. A jogszabály szerint az árfolyamrés alkalmazása és a szerződések egyoldalú módosítása a törvény erejénél fogva tisztességtelen.
Utóbbi azonban „csak" törvényi vélelem, melyet a pénzintézetek a bíróság előtt megdönthetnek, ha bizonyítani tudják, hogy például a kamatok és költségek egyoldalú emelésére vonatkozó feltételeket az ügyfelekkel egyedileg megtárgyalták. Az eddigi csaknem hetven perben a bíróság általában a bankok számára kedvezőtlen ítéleteket hozott, és ha azok jogerőssé válnak, akkor az ügyfelek számláján jóvá kell írniuk a tisztességtelen kikötések alkalmazásával okozott kárt.
Néhány bíró a jogszabályt alaptörvény-ellenesnek találta, ezért az eljárást felfüggesztette, és az AB-hez fordult. A beadványokat egyesítették, és már dolgoznak a határozattervezeten. Bitskey Botond, az AB főtitkára korábban azt nyilatkozta: tisztában vannak az ügy társadalmi jelentőségével, mindazonáltal várhatóan több ülésre lesz szükség, amíg döntés születik.
A testületet köti azonban a kilencvennapos határidő, és azt az első indítvány beérkezésétől számítják, így legkésőbb december első felében határozatot kell hirdetni. A bírói indítványok szerint a kifogásolt törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság elvét, a normavilágosság követelményét, a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a bankszövetségnek az AB számára készített összefoglalója szerint még a szerződési szabadságot is.
Az igazságügy-miniszter ugyancsak kifejtette álláspontját: úgy látja, a pénzintézetek nem törekedtek arra, hogy a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően járjanak el. Ezért a kormány célja, hogy a több százezer devizaadósnak ne egyenként kelljen pereskednie az uniós jog alapján egy évtizede tisztességtelennek minősített szerződési feltételek miatt.
Mennyi pénze is van az Országos Betétbiztosítási Alapnak?
Az a hír ugyancsak a hazai hitelintézeti piacot érintette, amelyet a Világgazdaság tett közzé. Ebben arról szóltak, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap pénze – amely a banki betétesek pénzéért felel – elfogyott. Tóth István, az OBA szóvivője pénteken, a megjelent írások után azt közölte: szó sincs arról, hogy elfogyott volna az OBA "pénze", az alap likvid vagyona a jegybanki betétekkel együtt az idei betétesi kártalanítások után is meghaladja a 40 milliárd forintot - mondta.
Tóth István az MTI-nek kifejtette: 2014. október 15-én az OBA bruttó likvid (pénzügyileg mozgósítható) vagyona az év eleji kezdőállományról a díj- és hozambevételek, valamint felszámolási megtérüléseknek köszönhetően 114 milliárd 130 millió forintra nőtt, a bajbajutott takarékszövetkezeti betétesek kártalanítására (a TakarékBank térítésével mérsékelve) mintegy 77 milliárd forintot fizetett ki, így az idei három kártalanítás után is 37 milliárd 187 millió forint maradt az alap kasszájában.
A szóvivő szerint a félreértések részben abból adódhattak, hogy az év eleji, a 2014. január elsejei nyitó vagyon valójában 91 milliárd 892 millió forintot tett ki. Az évközi pénzügyi bevételek azonban meghaladták a 22 milliárd 237 millió forintot, ráadásul az egyes bajba jutott, vagy "bezárásra kötelezett" takarékszövetkezetek esetében a TakarékBank jelentős összeget, több mint 12 milliárd forintot térített meg a betétbiztosítási alapnak.
Tóth István részletesen beszélt az egyes takarékszövetkezeti kártalanításokról. Elmondta: a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek kifizetésére az alap 23 milliárd 130 millió forintot fordított, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek kártalanítása nettó 46 milliárd 481 millió forintjába került az OBA-nak, az Alba Takarékszövetkezet esetében a nettó (takarékbanki megtérítéssel csökkentett) kifizetés több mint 7 milliárd 86 millió forint volt.
Kiemelte: azért a nettó összegeket érdemes nézni, mert a takarékszövetkezetek esetében az orgoványi takaréknál a TakarékBank mintegy 7,7 milliárd forintot, az Alba Takarékszövetkezetnél a TakarékBank 4,7 milliárd forintot megtérített az OBA-nak, ez tehát növelte a kártalanítási vagyont.
Brüsszel bírálta a rezsicsökkentést
Miközben a kormány a devizahitelekre figyelhetett a AB miatt, azért a héten az első apró kellemetlen hírt – még Brüsszelből – el kellett szenvednie. Az unió központjában szőrmentén ugyan, de ismét megfogalmazta a magyar rezsicsökkentéssel kapcsolatos aggályait az Európai Bizottság, a harmadik energialiberalizációs csomag végrehajtásáról készült, most közzétett jelentésében. Brüsszel Magyarországra vonatkozó elemzése arra a nyilvánvaló tényre világít rá, hogy a rezsicsökkentés, illetve a szektorra kivetett különadók veszteségeket okoztak az érintett cégeknek, amelyek befektetési kedve ezáltal csökkent.
Háborognak a taxisok
Az a hír ugyancsak aligha nyerte el a kabinet tetszését, hogy a készülő országos taxisrendelet miatt a taxisok demonstrációt szerveznek. Több olyan pontot is tartalmaz a tervezet, amely nem nyerte el a sofőrök tetszését. Öt évre kapnának engedélyeket, így rendszeresen vizsgázni kellene, a diszpécserközpontoknak csak bejelentési kötelezettsége lenne, de a legnagyobb elégedetlenséget a használható autók felső korhatárának meghatározása váltotta ki. Információink szerint a hét elején még az szerepelt a tervezetben, hogy ez hét év lenne, ám néhány nappal később olyan változatot ismertetett a szabályozón dolgozó fejlesztési minisztérium, ami 10 évnél vonná meg a határt.
|
Taxik Pécsen. A különböző régiókban a taxizó közönség vásárlóereje között komoly különbségek vannak
Laufer László / Fotó |
Ami a kocsik életkorát illeti, szakmai szervezetek jelezték lapunknak, hogy így valamit enyhül a helyzet, de önmagában a fölső korhatár meghatározását országos szinten akkor sem tartják elfogadhatónak. Az autó állapota jelentős részben a karbantartástól függ. Egy 5-6 éves autó is lehet romos, míg egy 10-12 éves kocsi is lehet kiváló állapotban. Ez a korlátozás szerintük azért hibás, mert a különböző régiókban a taxizó közönség vásárlóereje között komoly különbségek vannak.
A hét évnél fiatalabb autó keleten szinte mindenhol kitermelhetetlen lenne, s a tíz is számos helyen gondot okozna. Úgy vélik, ezt a kérdést nem központilag, hanem helyhatósági szinten kellene eldönteni, annak alapján, hogy képes-e a helyi piac az autók életkorával kapcsolatos elvárásokat kitermelni. Éppen ezért nem egy általános rendeletben kellene ezzel foglalkozni, hanem az önkormányzatok hatáskörébe kellene tenni a döntés lehetőségét, előírva, hogy figyelembe kell venni a helyi adottságokat.
Piacot robbant a Digi?
Az a hír már a távközlési piacot rázhatja fel, hogy több tízmilliárd forintért indíthat saját, fapados mobilszolgáltatást a Digi. A cég a héten ugyanis aláírta a frekvenciák használatáról szóló szerződést a médiahatósággal. A negyedik mobilcég alaposan felkavarhatja a hazai piacot, ám hogy profitot termel-e valaha, az ma még nagy kérdés.
Amerikai-magyar diplomáciai vihar
A brüsszeli bírálat és a taxis forrongások mellett is a legnagyobb vihar a magyar kormányt a hét második felére érte el. A Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) kérették pénteken André Goodfriendet, az Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivőjét azután, hogy az amerikaiak korrupció gyanújára hivatkozva tíz magánszemélyt – köztük Fidesz-közeli üzletembereket – fosztottak meg a beutazási engedélytől. Az tuti, hogy az ügy keltette hullámok jelentősek lesznek, csak az a kérdés, hogy ezekből mennyi éri el a pénzügyi piacokat, azaz lesz-e hatása a fejleményeknek a forinteszközökre. Erre viszont a jövő hétig biztosan várni kell.
