galéria megtekintése

Európa szétszakítja az internetet

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 28. számában
jelent meg.


Varga G. Gábor
Népszabadság

Szétszakíthatja az internetet az Európai Bizottság kedden elfogadott szabályozása, de talán éppen így, az egyenlő hozzáférés eddig támadhatatlan elvét félretéve segít is a netes tartalomszolgáltatásnak.

Amikor nemrég a YouTube fizetős, de reklámmentes, tehát jóval nagyobb élvezeti értékű szolgáltatása kapcsán az internet, illetve felhasználói kettészakadásának lehetőségéről, illetve veszélyéről írtunk, nem tudtuk, hogy ezt a helyzetet az EU még tovább élezi. Kedden az Európai Parlament ugyanis elfogadta a Telecoms Single Market nevű szabályozást, amely

gyakorlatilag felmentést ad a hálózatsemlegesség szabályának betartása alól a szolgáltatóknak.

Ez azt jelenti, hogy válogathatnak lehetséges partnereik között. Az Európai Bizottság a szabályozás kapcsán hangsúlyozza, hogy ez nem jogosít fel online tartalom, alkalmazások és szolgáltatások blokkolására vagy fékezésére. Szabad kezet ad viszont a szolgáltatóknak a forgalomszabályozásra, a hatalmas forgalmat bonyolító partnerek jobb kiszolgálására, arra, hogy külön megállapodásokkal előnyben részesítsenek bizonyos partnereket. Ezzel egyszersmind a felhasználók feje fölött dönthetnek arról, azok milyen típusú tartalomhoz férjenek hozzá a lehető legjobb feltételekkel, milyenekhez ne.

 

Példaképpen: ha valaki előfizet egy zenei szolgáltatásra, szabad utat kaphat a hálón, ellentétben az ingyenes megosztókkal vagy az olcsóbb versenytársakkal, amelyek már nem kapnak ilyen jó minőségű szolgáltatást.

„A jövőnket elvehetitek, de a HD pornót nem adjuk” – a mostani döntés egyik lehetséges következménye egy tavalyi budapesti netadó-ellenes tüntetésen
„A jövőnket elvehetitek, de a HD pornót nem adjuk” – kép egy tavalyi budapesti netadó-ellenes tüntetésről. A mostani döntés egyik következménye lehet, hogy elveszik azt is
M. Schmidt János / Népszabadság/archív

Az internetsemlegesség kérdésköre, az, hogy megengedik-e a távközlési szolgáltatóknak, hogy bizonyos típusú szolgáltatások adatforgalmát előnyben részesítsék, netán azt, hogy más adatforgalmat (például Facebook, Spotify) ne számítsanak bele a havi adatforgalmi limitekbe, azért fontos, mert ezzel

alapvetően szabályozzák, milyen üzleti modell mentén épülnek rá a digitális szolgáltatások a távközlési hálózatokra.

Mindenesetre a szolgáltatókra bízza az európai szabályozás, hogy eldöntse, milyen típusú tartalmat kaphat ingyen valaki, és milyet nem.

Mindez bizarr módon akár ki is húzhatja az európai tartalom- és távközlési szolgáltatókat a válságból, amelyet az okoz, hogy a legnagyobb internetes szereplők nem európaiak, az unióban alig fizetnek adót, nem teremtenek munkahelyeket, viszont elszívják a hirdetési bevételeket az európai cégek elől. A világ azonban más modellt követ, félő, hogy a lépés kontraproduktív lesz.

Alapvetően szabályozzák, milyen üzleti modell mentén épülnek rá a digitális szolgáltatások a távközlési hálózatokra
Alapvetően szabályozzák, milyen üzleti modell mentén épülnek rá a digitális szolgáltatások a távközlési hálózatokra
Dado Ruvic / Reuters

Az elfogadott szabályok értelmezésével a BEREC, a nemzeti hírközlési hatóságokat összefogó testület foglalkozik majd. A szabályozás szövege helyes irányelveket is lefektet, ha a szabályozó ezeket követi, akár még versenyképes szabályozás is kijöhet a dologból. A szervezet döntött arról is, hogy 2017-től bizonyos feltételek mellett

megszűnik a roamingdíj az EU-ban,

bár ezzel másfél év haladékot adott a komoly pénzeket beszedő mobilszolgáltatóknak: az eredeti tervek szerint ugyanis december 1-jével kellett volna eltörölni a díjakat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.